Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (3)
Sároipalabi ^Jüieteb Az izraeliek első nagy katonai tette Jerikó elfoglalása volt. Jerikó a Jordántól nyugatra, stratégiailag fontos helyen feküdt: Jerikó ellenőrizte a Palesztina hegyvidékére vezető utat. Józsuának tehát el kellett foglalni Jerikót, ha tovább akart jutni Kánaán belsejébe. A bibliai elbeszélés ismert. Jerikó kőfalai leomlottak, az izráeliek a földdel tették egyenlővé a várost, és átok alá helyezték (Józs 6,26; vő. lKir 16,34). Ezzel eljutottunk ahhoz a sarkalatos okhoz, aminek az alapján a szaktudósok azt állítják, hogy a Biblia nem ad történetileg hiteles képet sem a honfoglalásról, sem a dávidi-salamoni korról. (351 - 352). A következőkben Rohl részletesen foglalkozik a teli esz-szultáni, azaz a jerikói ásatások történetével. A jerikói ásatásokra K. Kenyon tette fel a koronát, aki 1952-ben kezdte el az ásatásokat. „Az ő jerikói ásatásai nyomán alakult ki az a vélemény a 20. század végén, hogy ideje elbúcsúznunk egy » históriai « Bibliától”. (354) K. Kenyon ugyanis egyáltalán nem talált olyan falakat ásatásai során, amelyek a késői bronzkorból, vagy a korai vaskorból származnak. Vizsgálatai azt mutatták, hogy „Jerikó a késői bronzkorban egyáltalán nem volt város, amit az izráeliek az ígéret földjére való bevonuláskor lerombolhattak volna.” (354k) A késői bronzkorból csupán egy kis falucska jelei mutatkoztak, aminek azonban egyáltalán nem voltak falai, amik „leomolhattak” volna. Az ötvenes évek végén K. Kenyon felfedezéseiből csak egyetlen következtetést vonhattak le: A késői bronzkorban - a tradicionális kronológia szerinti honfoglalás idején - Jerikó egyáltalán nem volt falakkal körülvett város. Az egész bibliai elbeszélés tehát csak legenda. Nos, a kutya ott van elásva, hogy úgyszólván dogmává lett, hogy az exodus II. Ramszesz idején történt. Következésként a tudósok Józsué hadjáratainak a nyomait a késői bronzkor végének a rétegeiben, az izráeliek Palesztinában való letelepedésének a nyomait pedig a korai vaskorban keresték. Fel kell tenni tehát a kérdést: Mikor volt Jerikó olyan virágzó és erős falakkal körülvett város, ahogyan a Biblia leírja? „Eddigi ismereteink alapján - olvashatjuk Rohlnál -, ennek 350 évvel korábban kellett lenni, a középső bronzkorban, ahová az új kronológia az izráeli honfoglalást helyezi.” (355) A következőkben Rohl részletesen foglalkozik a jerikói ásatások történetével (355-358). Most elégedjünk meg a végeredménnyel: „A bibliai Jerikó, amit Józsué harcosai leromboltak, Teli esz-Szultán középső bronzkori városával azonos, és nem a késő bronzkorival. A középső bronzkori Jerikót tűz pusztította el, s azt követően évszázadokon át romokban hevert.” (358) Tehát nem a históriai Bibliától kell elbúcsúzni, hanem a téves feltevésektől. A honfoglalás régészetének új datálása A 70-es években John Rimson disszertációjában elemezte azokat az ásatási leleteket, amelyek amellett szólnak, hogy a honfoglalás a középső bronzkorban volt. (A disszertáció később ezzel a címmel jelent meg: Redating the Exodus and Conquest. - Az exodus és a honfoglalás újra datálása.) „Lényegében Rimson azt a tézist képviseli, hogy az izráeliek Kánaánba való benyomulását arra az időre kell datálni, amikor számos kánaáni város el99
