Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (3)

*S^ároApatahi füzetei

Sobekhoteppel, különben nem közölte volna ezt a páratlan nevet.” (302k). Mivel Neferhotep Kr.e. kb. 1540 körül lépett trónra, a 13. dinasztia második felében uralkodó királyok esetében a következő kronológia adódik:

I. Chaszechemre Neferhotep: Kr.e. 1540-1530.

Szihathor: Kr. e. 1530-1529. Három hónapig uralkodott.

IV. Chaneferre Sobekhotep: Kr.e. 1529-1510.

V. Chahotepre Sobekhotep: Kr. e. 1510-1506.

Wahibre Iaib: Kr. e. 1506-1496.

Memeferre Éje: Kr.e. 1496-1473.

Mózes tehát, Thiele kronológiája szerint IV. Chaneferre Sobekhotep uralkodásának 3. évében született. (303)

„Amikor Mouszosz herceg elérte a férfikort, Khenephresz helyett kormányozta az országot, s az egyiptomi nép hamarosan nagyon megszerette. »Korábban nehezen lehetett megzabolázni a néptömegeket; hol elűzték a királyukat, hol visszahelyezték a trónra; mindezt gyakran ugyanazok tették, olykor pedig mások.« (298) Artapanus valószínűleg a 13. dinasztia korának első felére utal, amikor a politikai bizonytalanság miatt Egyiptom számos kis államra esett szét, s a királyok átlagosan 5 évig uralkodtak. Rohl nem utal rá, de ha Artapanus tudósítása helytálló, akkor Mózes a jelezett időtől IV. Chaneferre Sobekhotep társuralkodója lehetett.

Artapanus részletesen ír Mouszosz Etiópia elleni hadjáratáról, amiről Josephus is beszél s a rabbinusi írások is tudnak. A győzelmes hadjárat azzal végződött, hogy Mouszosz feleségül vette Etiópia királyának a lányát. Az etiópok, illetve Etiópia emlegetése nyilván anakronizmus, helyesebben fogalmazva: Artapanus a területet az ő korának megfelelően jelöli meg. A kusitákról van szó, akik ellen valóban volt hadjárat IV. Chaneferre Sobekhotep uralkodása idején. Kús fővárosa, Kerma, 250 km-re volt Egyiptom déli határától. A győztes hadjáratnak - jelenleg - két régészeti bizonyítéka van. Az egyik a Kerma melletti „nyugati deffufa” (falakkal körülvett falu vagy erőd), amit kétségtelenül egyiptomi felügyelettel építettek egyiptomiaknak. A feltárás során számos egyiptomi eszközt találtak, köztük alabástrom edényeket. A deffufa valószínűleg az egyiptomi helytartó vagy katonai kormányzó székhelye lehetett. A másik régészeti bizonyíték IV. Chaneferre Sobekhotep életnagyságú szobra, amit Kerma közelében, Argó szigetén találtak a múlt század közepén. Arra a kérdésre, hogy hogyan került IV. Chaneferre Sobekhotep szobra Egyiptom déli határától 250 km-re, csak egyetlen magyarázat van: Mózes, aki IV. Chaneferre Sobekhotep parancsára elfoglalta Kúst, a fáraó iránti tisztelete jeleként állította fel a szobrot, valószínűleg egy kisebb templomban. A szobor nyilván nem csupán Mózes tiszteletét fejezte ki, hanem IV. Chaneferre Sobekhotep, azaz Egyiptom uralmára is emlékeztette a kúsiakat. (31 Ok) Talán egy bibliai bizonyítékról is beszélhetünk, amit Rohl nem említ, s ez a 4Móz 12,1: „Egyszer Mirjam és Áron Mózes ellen beszélt a kúsi asszony miatt, akit feleségül vett. Mert Mózes kúsi asszonyt vett el.” A „kúsi asszonyra” valójában egyetlen igazi magyarázat van, az, amiről Josephus tudósít.

89