Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: A megváltás szükségessége és alapja
jb, fia9^ AlJ'miÄj:J meijt'Li ItáA iziibségeAAége eA alapja (minden ember „holtan” születik, Jn 5,25; stb.). Az ember „testtől született”, ezért test94. Sőt az ember leikével is baj van: „Nem tudjátok, milyen lélek van bennetek.”95 Itt ugyan első renden „megnyilvánuló lélekröl” van szó96, de Jézus nyilván nem osztja azt a nézetet, hogy a lelket tisztán kaptuk, és tisztán kell visszaadni a Teremtőnek. („És a lélek visszatér Istenhez, aki adta.”(Préd 12,7) „Miként tisztán kaptad, tisztán add vissza is.”97). Újjászületésre nem a testnek, hanem a léleknek (pneuma) van szüksége98. Pál apostol az Ószövetség írásai alapján beszél az ember és az emberiség egyetemes és totális romlottságáról,99 és summázza az ember helyzetét így: „a bűn zsoldja a halál.”100 4. Az egyetlen megoldás: A megváltás Az alapvető kérdés az, hogy az ember kiléphet-e ebből a felvázolt alaphelyzetből, mi a megoldás az ember alapvető nyomorúságára? A teljes Szentírás alapján megállapíthatjuk, hogy az ember ebből az alapvető helyzetéből nem tud kilépni. Egyetlen megoldás van: a megváltás, a szó újszövetségi értelmében, azaz: amit Isten az új szövetségre nézve kijelentett, s amit az új szövetség által ajándékozott. 4.1. Láttuk, hogy a Biblia Isten történelmi és az egyes emberek életében véghezvitt szabaditásait megváltásnak nevezi. A szabadítás, esetleg megváltás olyan esemény, amit csak Isten vihet véghez. Ezek a szabadítások azonban semmit sem változtatnak az ember alaphelyzetén. Ezért van szükség újra és újra ezekre a szabadításokra, mint a naponkénti áldozatokra. A történelmi szabadítások „őspéldája” az egyiptomi rabszolgaságból való szabadítás, megváltás. Azt bizonyára nem lehet mondani, hogy semmi nyomot nem hagyott ez a szabadítás annak a nemzedéknek és a későbbi nemzedékeknek az életében, de belső lényükben semmit sem változtak. Már Mózes megállapítja utolsó beszédeiben: „Folyton lázadoztatok az Úr ellen, amióta csak ismerlek benneteket.”101 Ézsaiás által ezt mondta az Úr: „... értelem nélkül való e nép, ezért nem könyörül meg rajta Teremtője, és nem kegyelmez néki Alkotója.”102 Ézsaiás pedig - Dánielhez hasonlóan (időrendben természetesen fordítva) így imádkozik: „Mindnyájan olyanok lettünk, mint a tisztátalanok, minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha. Elhervadunk mindnyájan, mint a falevél, bűneink elsodornak bennünket, mint a szél.”103 így lett Izráel újra és újra pusztuló, szétszéledt nyáj, mint amelynek nincsen 94 Jn 3,6; vö. Jób 15,14; Zsolt 51,7 95 Lk 9,55 96 Vö. Mt 16,23 97 A Talmud könyvei. Az eredeti Talmud szöveg alapján Dr. Molnár Ernő. Bp. 1921-23. 98 Jn 3,5-8 99 Róm 3,9kk, vö. Zsolt 14,3; 53,2-4 100 Róm 6,23; stb. 101 5Móz 9,24, vö. 2Móz 32,9 102 Ézs 27,11 -Károli 103 Ézs 64,5 20
