Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: A megváltás szükségessége és alapja
A feleletet egyfelől a „nap teológiában”, másfelől a Jn 5,24-25 találhatjuk meg. A „nap teológia” lényege, hogy Isten órája másként jár, az ő időszámítása más.59 Az ember élete annyi, mint egy nap, vagy mint egy őrjárási idő éjjel: „Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad” (Károli) Másfelől: az ember valóban meghalt abban a pillanatban, amikor evett a tiltott fáról - lelkileg, szellemileg. Ezt fejezi ki a Jn 5,24-25; vő. Mt 8,22; Ef 2,1; 2,5; Kol 2,13. A páli helyekből nyilvánvaló, hogy Jézus ismert képzetről beszélt. Tehát az Isten beszéde igaz. A paradicsomból való kiűzetés kettősen van megokolva: a) „íme, az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó és mi a rossz.”60 A mondat értelme homályos, vitatott, mint az lMóz 2,9b és a 3,5 esetében is. Jó és rossz, a kettő együtt kifejezheti azt, hogy „minden”. Isten valóban mindent tud, de az ember nem lett mindentudóvá. A megoldás kulcsát valószínűleg a „mint miközülünk egy” kifejezésben találhatjuk meg, ami a mennyei világra, az angyalok világára utal, ahol már megtörtént a „lázadás”. Az ember is tudja, hogy „lehet lázadni” Isten rendelésével szemben, noha ennek a teljes következményét nem tudja felmérni. A jó - mondja Köhler -, ami megfelel az engedelmességnek, a rossz pedig az, ami engedetlenség alatt történik.61 A bűn lényege tehát az engedetlenség. Erre utal a bibliai szóhasználat is: Vannak bűnök, és van „a” bűn, amiből minden származik. Ugyanaz a gondolat van e képzet hátterében, mint mikor a nagy parancs kérdése vetődik fel - nevezetesen, amiből az összes többi következik.62 A bűnnek természetesen sokféle megjelenési formája van. A Biblia (az Ószövetség) mintegy 25 szót használ a bűn jelölésére, s ezekhez jönnek még a sajátos kifejezések.63 A leggyakrabban használt szavak a: Kun; vtíi; nőt*; nőtől*; ]íjj; utős Leggyakrabban fordul elő a «an és a «ön, melyek az egyes eseteket jelölik, s nem a ‘bűnösségetAz □m és az noöt* arra utal, hogy a bűn valami olyan, amit jóvá kell tenni.64 A ]ij> az etikai aspektust hangsúlyozza, a vm pedig a vallási aspektust: A bűn lázadás Isten ellen. „Isten az Ür, akinek az ember engedelmességgel tartozik. A parancsok Isten akaratát adják tudtul, ezeknek az áthágása a bűn.”65 E megállapítás mögött - hogy a bűn mindenekelőtt lázadás - „az a hit áll, hogy az ember Istenhez kötődik, az Úrhoz és az ő kijelentéséhez.”66 Tehát a használt szavak elemzése alapján is arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy „a bűn” lázadás Isten akarata 59 1. Zsolt 90,4; 2Pt 2,8 60 1 Móz 3,22 61 Köhler: i. m. 158. 62 Mt 22,35-40 63 Vö. Preuß: i. m. 186-190. ; Köhler: i. m. 161-164. ; Vriezen: i. m. 180-181. , stb. 64 Vö. Köhler: i. m. 161-162. 05 Vriezen: i. m. 180. 66 Vriezen: i. m. 181. 16
