Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (2)
ZJörténefem és Eronolócyia 430 évet. Rohl Josephusra hivatkozik, aki. a következőket írja: „ Xanthiko hónap 15. napján hagyták el Egyiptomot, négyszázharminc évvel azután, hogy Abrahám atyánk megérkezett Kánaánba, és 215 évvel azután, hogy Jákob felment Egyiptomba . Josephus magyarázása elgondolkodtató, s a kontextusok fényében hitelesnek tekinthető. A másolások során a szövegből az „ Egyiptomban után kimaradhatott „és Kánaán földjén . A LXX-ban így olvasható a 2Móz 12,40: „És Izráel fiai tartózkodása, vagyis az az idő, amit Egyiptom földjén és Kánaán földjén éltek, 430 évig tartott. Az izraeliek egyiptomi tartózkodása tehát Kr.e. 1662-ben kezdődött. Az lMóz 45,6 szerint ez a nagy éhínség második esztendeje volt. Nyolc évvel korábban, harminc éves korában lett József Egyiptom vezire (lMóz 41,46). Ezt megelőzően tizenhét éves korában, tehát tizenhárom évvel korábban, adták el rabszolgának (lMóz 37,28). József tehát kb. Kr.e. 1683-ban került Egyiptomba. Kérdés: Ki uralkodott az új kronológia szerint Egyiptomban Kr.e. 1683-tól 1662-ig? A kérdés megválaszolásában a csillagok segítettek. I. Neferhotep uralkodási idejét ugyanis csillagászati úton állapították meg pontosan, aki a XIII. dinasztia uralkodója volt. I. Naferhotep uralkodásának 1. éve kb. Kr.e. 1540, következésként a XIII. dinasztia kb. Kr.e. 1632- ben kezdődött. Mivel Józsefet Kr.e. 1670-ben nevezte ki a fáraó vezirnek, ez még a XII. dinasztia idején történt. Ebben az időben III. Amenemhet volt a fáraó, aki Kr.e. 1682-ben lépett trónra, s kb. 47 évig uralkodott. Tehát III. Amenemhet volt az a fáraó, aki Józsefet Kr.e. 1670-ben vezirnek kinevezte. A hét szűk esztendő Az lMóz 41,47-54 szerint József kinevezését követően jöttek a bő esztendők (Kr.e. 1670-1664), majd a nagy éhinség esztendei (Kr.e. 1663-165^). Az éhínség tehát III. Amenemhet uralkodásának 20. esz« tendejében kezdődött. Kérdés: Vannak-e bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy III. Amenemhet uralkodása idején hét évig tartó éhínség volt? Az igenlő feleletet két tény valószínűsíti. Ismeretes, hogy Egyiptomban a föld termékenysége a Nílus áradásaitól függött. Mivel a Nílus áradása rendkívül fontos volt, ezért gondosan figyelték, és feljegyzéseket készítettek róla. A feljegyzések szerint a Nílus áradásaiban III. Amenemhet uralkodásának 20. esztendejétől radikális változások voltak: az áradás magassága 8-9 méterrel is megha1 Zsidó régiségek, 2. Könyv, 15,2. 101
