Sárospataki Füzetek 1. (1997)

1997 / 1. szám - Győri István: A harmonizáció és a szövegkutatás kérdése a Máté szerinti evangéliumban

GYŐRI ISTVÁN

második lezárása. Ezl a második magyarázatot (2í.v.) csak a kéziratok egy része, á 1 talál) an későbbi kéziratok (Sinai C D koine) tartalmazzák : TOUTO to yevog ouk eK7iopeu£Tai sí pr| ev TCpoasuxTl Kai vrioxeia ez a fajta nem távozik el. csak imádságra és böjtölésre. A Mk 9.29-b en olvasható párhuzamos szakasz végén ugyanez a megállapítás szerepel, de csak az imádságot említi, majd pedig szinte ugyanezek a kéziratok kiegészítik a böjlöl ésre való utalással. Ez aztán nagyon sok helyen megismétlődik az Újszövetségben, ahol ere delileg az imádságról van szó. szinte automatikusan mellé kerül a böjtölés is. Az első század végétől, de még inkább a második századtól az aszkézis. benne a böjt egyre nagyobb szerepel kapott, különösen Egyiptomban, de később a többi területen is. Ez olyan természetes volt. hogy elképzelhetetlennek tűnt. hogy az imádsághoz ne társuljon a böjt.

A szövegkutatásban á Ital ánosan elfogadott Griesbach alap tétele: mindig az a régebbi illetve eredeti variáns, amiből a többi variáns kialakulása levezethető. 11a ezt az elvet alkalmazzuk a szinoptikus-kérdésre is. akkor látjuk. hogy a feladat nem is olyan egyszerű. Nem lehel az evangéliumokat egy zárt egységnek tekinteni, hiszen ez eleve kizárná, hogy egymáshoz való kapcsolatukat vizsgáljuk. Csak a kisebb organikus egységek szeparált vizsgálata lehel a megoldás. Ilyen egység lehel egy-egy perikópa. de adott esetben egy-egy kisebb gondolati egység is. ami még önálló mondanivalót hordoz.

A fenti néhány példa mulatja, hogy a kétforrás-elmélel lehet, hogy nagy vonalakban megoldási lehetőséget ad az evangéliumok egymáshoz való viszonyának kérdésére, de az alaposabb elemzés csak a kisebb egységekre lebontva, és a szöveghagyományozást is figyelembe véve lehel eredményes és az exegézis számára is gyümölcsöző. 1

1. Vorwort zum 2. ßd. der 2. AufI. von Lachmanns Ausgabe des NT.

Berlin Í850.

2. Cb. H. Weisse: Die evangelische Geschichte. kritisch und philosophisch bearbeitet. Leipzig 1838.

3. Cb. G. Wilke: D er Urevangelisl. oder exegetisch-kritische Untersuchung über das V erwandschaflsverhällnis der drei ersten Evangelien. Dresden- Leipzig 1838.

24