Sárospataki Füzetek 1. (1997)

1997 / 2. szám - Vági László: Egy nyugdíjas lelkipásztor gondolatai az őkumenéről

VÁGI LÁSZLÓ

sére. Én magam nem restellem szinte csodának érezni azt, hogy mi minden maradt meg közös kincsnek.

De nyitva kell lennünk a különbözőségekre is. Mert minden különbözőség hordoz üzenetet. Sőt még a legáthidalhatatlanabb- nak tűnő nézeteltérések is tartalmaznak intést egymás számára.

Emberek vagyunk. Különféle behatások következtében hajlamosak vagyunk ugyanazt az igazságot más-más szempontból értelmezni. Korlátáink vannak. Nagy és félreérthető hangsúly eltolódások okoznak nézeteltéréseket.

Persze nem arról van szó, hogy holmi megegyezéses alapon olcsó kompromisszumokkal mossuk össze hitelveinket. Ellenkezőleg: minden teológiai, liturgiái s egyéb másságnak jól kell látszania, hogy így az egység is feltűnőbb legyen.

Legyünk egymás kritikusai, s kényszeresük egymást önkritikára.

Emlékszem egy kedves esetre.

Szentesen működvén elég sok gondot okoztak számomra a Mária-tisztelet speciálisan katolikus túlzásai. Elég sokat fáradoztam azon, hogy e vonatkozásban helyére tegyem a dolgokat. Ám egyszer az egyik református parókián tettem látogatást. Jól elbeszélgettem többekkel, miközben az egyik református presbiter odafordult a lelkészkollégához mondván: "Tiszteletes Úr! Azért már nekünk is kellene valamit kezdenünk azzal a Szűz Máriával!" Ez a kedves idős úr szívének ökumenikus nyitottságáról tett így bizonyságot.

Miért sürgős az Ökumené?

Sokan és sokszor mondják: Isten malmai lassan, de biztosan működnek. Nem vitatkozom én ezzel a bölcs megállapítással, de nem is szeretnék vele visszaélni.

Ugyanis "mindennek megvan az órája és minden szándéknak, az ég alatt megvan a maga ideje." így mondja a Prédikátor Könyve. Aztán azt is tudjuk, hogy van ún. "kegyelmi idő”, amikor a hívő embernek éreznie kell az Úr közelségét, s e közelségnek kihívását nem szabad félvállról vennie.

A kánai lakodalom esete meg igazolja, hogy vannak szorongató pillanatok, mikor az Úr hajlandó eltérni saját menetrendjétől és képes cselekedni a helyzetet orvosolni akaró szeretet elvárását.

102