Sárospataki Füzetek 1. (1997)

1997 / 2. szám - Dr. Frank Sawyer: The roots of totalitarianism (A totalitarizmus gyökerei)

A TOTALITARIZMUS GYÖKEREI

A totalitarizmus teológiai gyökere

Melyek az általunk totalitarizmusnak nevezett neurózis legmélyebb gyökerei? A totalitárius képzetek zsarnokiak, mert „végső megoldásokat” keresnek anélkül, hogy helyet adnának eltérő véleményeknek. A tökéletes ellenőrzést választva eszközül (amely önmagában hamarosan céllá és normává válik), bizonyosak lehetünk abban, hogy az ilyen ideológia bukásra van ítélve, hiszen az embepolt lényegéhez tartozik a szabadság, felelősség, a döntéshozatal folyamatának megosztása, elismerés és megbecsülés mások részéről és az értelmes társas kapcsolatok. A fasizmus és a kommunizmus is borzalmas önkényuralomhoz vezetett, mert a parancsuralmat hangsúlyozták, a választás és szabad feleló'sség rovására. Természetesen a kapitalizmusnak és a jelen technokrata társadalomnak is léteznek zsarnoki formái. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a totalitarizmus lelki gyökereit. A keresztyén-marxista dialógus létjogosultsága nemcsak a béke keresésében volt, hanem egyben az igazi emberi azonosságtudat keresésében is.1 Ahogyan Kálvin János mondja A keresztyén vallás rendszere című művében, az önmagunk megismerése és Isten ismerete összetartozik. Az Ivan Gyenyiszovics egy napjában , Ivan egy fegyenctársával, Aljosával - aki baptista - azon vitatkozik, milyen Istenben hihetünk. Míg Ivan az Aljosa hitét a maga számára túlságosan másviláginak tartja, addig teljesen távol áll tőle, hogy egyáltalán ne higgyen Istenben. Egy nehéz napi munka után, durva körülmények között, Ivan elmormol egy hálaadó imát egészségéért és erejéért: „Hála Isten, megint eltelt egy nap.”

A totalitárius borzalmak szörnyűségei nem stratégiai tévedésekben állnak, hanem az ateizmusban. Szabad-e az ember, amikor Istentől szabad? Ez volt a központi kérdés Dosztojevszkij prófétai regényeiben, amelyek ma is üzenetértékűek Kelet- és Nyugat-Európa számára. A Karamazov testvérek elején azt mondja Dosztojevszkij: „...a szocializmus nemcsak munkás kér- dés...hanem legfőképpen ateista kérdés... a bábeli toronynak a

1 vö. Erich Kellner, szerk., Christenum und Marxismus - Heute (Wien: Europa Verlag, 1966). David Lyon, Karl Marx: A Christian Assessment of His Life & Thought (Illinois: Intervarsity Press, 1979). J.Verkuyl, Voorbereiding voor de dialoog over het evangelie en de ideologie van het marxistisch lennisme (Kämpen: Kok, n.d.)

93