Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Barcza József: Luther és a reformáció Magyarországon
DR. BARCZA JÓZSEF DR. BARCZA JÓZSEF LUTHER ÉS A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON1 A reformáció Magyarországon 1526, tehát a mohácsi vész után indult egyre gyorsuló ütemben térhódításnak. Olyannyira, hogy a XVI. század harmadik harmadában a római katolikus egyház hívei a lakosság elenyésző kisebbségét képezték. Erről beszédesen így vall két egykorú idézet. Verancsics Antal Csanádi püspök úgy becsülte, hogy a katolikusok az egész, vagyis a történelmi Magyarországon "a lakosságnak már csak egy ezrelékét teszik ki."1 2 Hasonlóan írt a kassavölgyi református esperes Károlyi Gáspár: a pápa híveit "már alig-alig emlegetik, vagy hallgatják azokat."3 Ezek bizonyára legfönnebb egy-egy nagyobb tájegységre jellemző megállapítások és figyelmen kívül hagyják a néhány protestánssá nem vált földesurat, pl. a Somlyói Báthory család tagjait, a Székelyföld nem kis részét, a ferences rendi szerzetesek hatáskörét, pl. Csiksomlyón, Szegeden, Gyöngyösön. Mértéktartó becslés szerint a népességnek mintegy 10 százaléka nem csatlakozott az un. hitújításhoz. Ami viszont már nem becslés, hanem tényszerű adat: hazánkban 1529 és 1600 között 30 helységben működött nyomda. Az elsőket kifejezetten lutheránusok létesítették. A harminc közül csak egy, a Nagyszombatban 1579- ban alapított volt római katolikus kézen, amely a század végéig 56 sajtóterméket állított elő. Ez pedig az összkiadványoknak csupán 5,7 százalékát teszi ki.4 A reformáció két fő iránya: a wittenbergi és a helvét nálunk úgy érvényesült, hogy kezdetben - néhány elszigetelt, szórványos jelenségtől eltekintve - a reformátorok egyértelműen a Confessio 1 Luther halálának 450. évfordulója emlékére Esztergomban az Evangélikus Gyülekezeti Központ 1996. október 23-án és 24-én egyháztörténeti konferenciát rendezett. Evangélikus előadókon kívül közreműködést kért Pannonhalmáról Dr. Sulyok Elemértől, aki "Luther és a katolikus egyház " témakörrel foglalkozott. Református részről pedig az alábbi szövegű előadás hangzott el. 2 Idézi Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München, 1973. 219. 3 Nagy Barna: Károlyi Gáspár és esperestársai levele Béza Tódorhoz. Református Egyház 1968. 255. 4 Borsa Gedeon et al.: Régi Magyarországi Nyomtatványok 1473-1600, Bp. 1971. alapján készült számításom 10
