Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Benke György: Dékáni székfoglaló beszéd
Dr. Benke György DÉKÁNI SZÉKFOGLALÓ BESZÉD Kedves Vendégeink! Kedves Testvéreim! Több mint 40 éves lelkipásztori munkám során megszoktam azt, hogy amikor egy templomban, egy gyülekezet előtt állok és beszélek, Bibliával a kezemben teszem ezt, vagy először a Biblia szavai hangzanak el, és én csak utána akarom mondani azt saját szavaimmal, amit onnan olvastam. Most nem a Biblia van a kezemben, saját szövegemet, saját textusomat tartom abban. De a Bibliáról, annak jelentőségéről, megértéséről szeretnék szólani, ami mindig is legnagyobb ügyem, legkedvesebb foglalkozásom és legnehezebb munkám volt úgy is, mint gyermekkoromtól rendszeresen Bibliát olvasó embernek, úgy is, mint falusi, kisvárosi, nagyvárosi lelkipásztornak, és most a gyakorlati teológia tanárának. A Szentírást mindig is kísérte és kíséri ez a kérdés, amit Fülöp, az első, a jeruzsálemi gyülekezet tagja tett fel egy etióp udvari főembernek: "Vajon érted-e, amit olvasol?" (ApCsel 8:30). A Biblia szövegének, üzenetének megértése nemcsak szakembereknek ügye, nemcsak az egyházon belül, az ún. vallásos emberek érdeklődésének és vágyának kielégítője, hanem vallom, mindnyájunk lelki egészségének munkálója, segítség abban, hogy ki-ki megtalálja a maga helyét és feladatát, és hitben és reménységben élje életét. Csak a hatás és figyelemfelhívás kedvéért idézem Brevard Childsnek, a Yale Divitnity School professzorának szavait, hisz lelkipásztoraink és tanáraink közül ugyanezt és ugyanígy sokan mondják: "Az egyház történetében az igazi megújulásokat mindig a Biblia, mint az élő Istennel való találkozás eszköze centrális szerepének felfedezése kísérte. Sőt a lelki megújulás rendszerint az Isten igéjével való alapos foglalkozás eredménye. Röviden: a ke- resztyénségnek soha nem volt olyan komolyan vehető ága, mely eltávolodott volna a Szentírás tekintélyétől. A Biblia az egyházi élet forrása, ez adja a liturgia és az istentisztelet tartalmát. A Bibliától való eltávolodás mindig a pusztaságba való visszatérés, és Isten áldásának az elvesztése." (Theol. Today, 97. July, 21. o.) 5
