Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 1. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Dr. Szathmáry Sándor: Dr. Nagy Antal Mihály: Bibliai hermeneutika
KÖNYVISMERTETÉS A mű IV. lélel e a szellemtörténeti káttér. Először a fejlődéselmélet kalásál mulatja ke az írásmagyarázalra. Az írásmagyarázal nem légüres térkén történik, kanem lérkez és időköz kötötten jelenik meg. kiszen a kor szellemi katásail feldolgozza. Izrael irodalmára alkalmazták ezt. Izráel irodalmára alkalmazták ezt először, amikor megállapították, kogy amíg az írásról nem leket k eszélni. addig irodalomról sem. Ezt alkalmazták Izráel vallástörténetére is: előkk át kellett jutni a népnek a minden népre jellemző polileizmuskól a monoteizmusra. Későkken kiderítették komoly tudósok, kogy a fejlődéselméletet nem leket Izráel történetére és irodalmára alkalmazni. Ezek a felismerések igen jelentősek. különösen a Deuteronomium keletkezésére nézve. (57-62). Ezután a szerző kemutalja a profán irodalomtörténet kalásál a kermeneulikára. Fel kell lenni a kérdést, kogy a mese. mítosz, monda és legenda megjelölés formai vagy tartalmi vonatkozású. Tékát a kermeneutika területén ezeket a fogalmakat nem leket kasználni. a fogalmakkal ugyanis a történetiség igényéi még nem le kel kizárni. (63-72). A 3. ponlkan az újkori ludoinányfogalom kalásál mulatja ke a tkeológián és a kermeneulikán. Akol a kit és az értelem összeütközött olt. a ikeoiógusok zöme az értelmet részesítette előnyke. A transzcendens valóságok kutatása megismerkelellenségük miatt reménytelenné vált. ezért a figyelem a megismerkelő felé fordult. Az igazság és a valóság mértéke az emkeri értelem lett. így a világ összezsugorodott a látkatóra és az elérkelőre. és a tkeológia megkódolt ez új úr előtt. Ennek következménye, kogy a racionalizmus csoda és kijelentés nélküli kit . így a tkeológia profán antropológia lesz. (77). A szerző nemcsak ezt a negatív eredményi mulatja ke. kanem az új utakra lépés lekelőségeil is felvillantja. A tudomány lecknikai eredményei elterelik a figyelmet a tudományoknak azokról a felismeréseiről, amelyek a lét titka megértésékez vezetnek közelekk kennünket. Egyre világosakká válik, kogy az újkori tudomány téves filozófiai elvekre épült. (79). A mű V. része a kermeneutika és tkeológia kérdésköréken kelyezke dik el. Kiindul akkól. amit J.M. Rokinson állapít meg az IK or 14.26- kivalkozva: A kerméneia tékát, amennyiken rendeltetésének megfelelői Istennek a Szenlíráskan közölt, kagyományozott szavát, akaratát akarja ra oen Í04
