Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1944-46

40 kérdések. Részletesen megbeszéltük a nevelőképzés jelenét, a jövőjére vonatkozólag javaslatot készítettünk. Szóbakerült a szabadnevelés munkája, az általános iskolával és annak fejlesztésével kapcsolatos szervezeti, valamint tanulmányi problémák. Több értekezleten munkaközösség elvének érvényesítésével részletesen megvitattuk és megtárgyaltuk az iskolai évben az általános iskola részére kiadott részletes Utasításokat, továbbá letárgyaltuk a Főiskolával való egyesülés kérdéseit is. A céltudatos, egységes munkarendünknek köszönhető, hogy a sok nehézségek ellenére is az iskolai munka a szokott rendben folyhatott és a tananyag elvégezhető volt. A nevelés szellemét a korszerőség jellemezte. Amit a demokrácia szellemi síkban jelentett, ugyanúgy az intézet nevelési rendszerét az idő követelményeihez megfelelően alakítottuk. A tanításban nemcsak elméleti tudást akartunk nyújtani, hanem növendékeink megfelelő gyakorlati foglalkoztatásaira is gondot fordítottunk. Ezt szolgálták a különböző gyakorlati munkák, az óralátogatásokkal kapcsolatosan szerzett megfigyelési tapasztalatok. Tanításunkban neveltünk is. Tudtuk azt, hogy az egyenes lelkű, igaz és szociális gondolkodású munkáskezek vihetik előbbre a társadalmat. A tudomány hideg világánál az eszmények felé való önnevelés áldozatos tüzeit gyújtogattuk, élesztgettük, mert a felszínes, az ént túlhajtó életérzés, a mult tradícióit helytelenül értékelő nevelők helyett az életet komolyan átélő és tanító hivatását sokoldalúan látó, reális gondolkozású nevelői lelkület kialakítása volt nevelői célunk. Erkölcsi, hazafias, vallásos, testi és gyakorlati nevelésünk eredményeiről és módjairól az ifjúsági egyesületek beszámolójában van bővebben szó. Fegyelmi tekintetben a növendékek ellen különösebb kifogás nem merült fel. Az intézet növendékei a közelmúlthoz viszonyítva sokkal rendesebbek és fegyelmezettebbek voltak. Jó szolgálatot tettek az internátusi és externátusi nevelők irányító munkája. A fegyelmezésben a tanári karon kívül az idősebb növendékek is közreműködtek. Súlyosabb fegyelmi vétség egyáltalán nem fordult elő. 2. Gyakorlati kiképzés. Az általános iskola továbbfejlődése során gyakorlóiskolánk osztályaihoz ez évben a VI. osztály csatlakozott, így gyakorlati kiképzésünk munkaterülete az I—IV. o.-os alsótagozat és az V. és VI. o.-os felsőtagozat volt. Az alsótagozatban a IV. évesek végezték gyakorlati munkájukat (hospitálást, mintatanítások megfigyelését és a gyakorlati tanításokat), míg az V. évesek az V. és VI. o.-okban. A IV. évesek gyak. kiképzése ezért nem szorítkozhatott az I—II. o.-ok tárgyaira, hanem fel kellett abba vennünk a III—IV. o. tárgyait is, amennyire a rendelkezésünkre álló idő engedte. Gyakorlati anyagul igyekeztünk olyan egységeket kiválasztani,