Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1929
12 A köztartást Magyary Károly tanár vezette. Reggelire kávét, kenyeret kaptak növendékeink. Ünnepnapon délben három, hétköznap kettő és este egy tál ételt kaptak. Átlag minden napra jutott húsétel. Évvége felé ozsonna-zsemlye is. Az ételek Ízletesek, minőségre jók, mennyiségre elegendők voltak. Az év elején szó volt arról, hogy intézeti köztartásunk feloszlik s e helyett a főiskolai tápintézetben étkeznek növendékeink. Az igazgató kérelmére e tervtől elállt az elöljáróság, mivel kilátásba helyezte, hogy köztartásunk nem kerül többe a főiskolainál, továbá és főként, mivel fontos nevelési érdekek fűződnek a saját konviktusunk fenntartásához. Az év tapasztalatai igazolták a külön konviktus fenntartását. Ennek szükségességéről a tanítóképző-intézeti bizottsági elnök urak látogatásuk alkalmávai meggyőződtek. A növendékek egészségi állapota kielégítő volt. Kisebb meghűléstől, influenzától eltekintve, komolyabb megbetegedés nem fordult elő. Erkölcsi magaviseletük jó. Súlyos következményekkel járó fegyelmi eset nem volt. Tanulmányi előmenetelük emelkedőben van. Néhány év óta elégséges tanulót nem veszünk fel. Ennek áldásos hatását minden irányban érezzük. A több tudású, intelligensebb tanító az iskolának, a falunak, végeredményben az országnak válik hasznára. Fontos nevelési és tanítási érdekek fűződnek az ifjúsági körök munkájához. Az önképzőkörben Magyary Károly tanár vezetése alatt bontogatták szellemi erőiket növendékeink. Ünnepélyeink műsora, az elhangzott szavalatok, beszédek mutatták ifjaink sikeres tevékenykedését. A sportkört Ecsedy Lajos tanár irányította. Különösen a football-játékban és a kézilabda-játékban folyt intenzivebb gyakorlás. Az ének- és zenekar több ünnepélyen, de főleg az ifjúsági hangversenyen mutatta meg tudását. Kamarazenészek is vannak növendékeink között, akik ez éven is több ünnepélyen sikerrel szerepeltek. Cserkészeink Ujszászy Kálmánban találtak lelkes vezérre. A pünkösdi szünet alatt mozgótáborban voltak. Juliusban Tiszadobra mennek táborba. A háború előtt módunkban volt jobb növendékeinket megjutalmazni. Az erre a célra szolgáló alapjaink, alapítványaink elértéktelenedése miatt ezt most kis mértékben, jóformán évről-évre adományok gyűjtése útján tehetjük." Ily módon ez éven tíz növendéket jutalmaztunk.