Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1914

I. Az iskolai év története A mult iskolai év végén, épen a záróértekezlet közben ért hozzánk a gyászos hír néhai Ferenc Ferdinánd trónörökösnek és fenséges nejének Bosznia fővárosában, Szerajevóban történt fájdalmas haláláról. A gyászlobogót intézetünk épületére azonnal kitüzettük s 1914. julius 3-án a helybeli rórn. kath., julius 4-én a helybeli ref. templomban tartott gyászistentiszteleten intézetünk tanári kara testületileg résztvett. A fenséges trónörököspár megrendítően szomorú halálából pattant ki az a szikra, mely a haza ellenségei által évek óta kulturaellenesen össze• halmozott háborús gyúanyagot felrobbantotta s kiindulója lett annak a világháborúnak, mely aztán a maga bélyegét az egész iskolai évre reányomta. Jó szerencse, hogy a tanítást egész éven át az intézet helyiségeiben folytathattuk és internátusunkat is megtarthattuk; mert bár majd a polgári, majd a katonai hatóság az intézet épületét katonai célra többször is kiszemelte és kijelölte, de tényleg igénybe nem vette. A háború miatt kezdődött az iskolai év a rendesnél későbben, vagyis 1914. évi szeptember közepén és záródott az I—III. osztályokra nézve hamarabb, vagyis az 1915. évi május végével. Tanítványaink közül néhányan meg sem jelenhettek a beíráson, többen pedig csak beiratkoztak s aztán a haza védelmére siettek. A 913/1915. eln. számú m. szükségiendelet alapján 33 szemlére állított növendék közül 22 növendék soroztatottbe és kapott az iskolai év lezárása előtt bizonyítványt s ebből 7 növendék oklevelet is. De megkevesbedett a tanárok száma is, mert 7 tanerő teljesített közülünk katonai szolgálatot. Akik itthon maradtunk, egymás terhét hordozva,