Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1894

12 ség tagjai meghatalmaztatnak a szerződést egyházkerületünk nevében aláírni. Idősb Báró Vay Miklós in. k. egyházkerületi főgondnok, Kun Bertalan m. k. superintendens, Hegedűs László m. k. kiküldött, Kun Dániel m. k. kiküldött. (L. S.) 24724. száiri. A jelen szerződést a tiszamelléki ev. ref. egyházkerületnek Keresztesen 1869. évi szept. 27-én tartott közgyűlése által tett, s fentebb irt módosításaival együtt s illetőleg e módosítások értelmében elfogadom és megerősítem. Kelt Budán, 1869 évi október 22-én, Báró Eötvös József m. k. (L. S.) 3. Az intézeti telep. 1. Az intézet részére megvásárolt 6477 •-öl (23,259 ra

a) terület a város északnyugati részén a vasúti indóházhoz vezető képezdei utczának délnyugati oldalán terül el; a képezdei utcza hosszában elnyúló oldallal ellentétes oldal a major-közt érinti; tehát két átellenes oldala nyílik utczára; a másik két oldalt magánházak telkei határolják. Az egész terület három részre van osztva; a) a Major-utczára nyúló rész (13451 m

2 = 3740 D-öl) gyümölcsös kert; b) a képezde főépülete mögött elterülő rész (1600 •-öl 5754 m

a) konyhakertnek volt szánva; c) A főépület és igazgatói lak közötti (1137 •-öl = 4053 m

s) terület rendeltetése volt, hogy részben fákkal beültettetvén árnyas üdülő helyül, részben nyári tornahelyiségűl szolgáljon. 2. A telepen következő épületek voltak: a) A főépület, egy 20 öl (39 5 m) hosszú, 8 öl (15 5 m) széles emeletes épület cseréptetővel, télen-nyáron fenmaradó zsalukkal és kettős ablakokkal ellátva. Az épület eredetileg (1848-ban) katonai laktanyául emeltetett, azonban a közbejött idők miatt el nem készülhetvén, a tető alatt vakolatlanúl meredező négy fal, a romban heverő új épület szomorúan, de híven jelezte a 48-iki kiépítetlen magyar alkotmány romjait. Időközben a katonai kincstártól Zemplénmegye, majd a főiskola vette meg az absolutismus kormánya által katonai laktanyáúl alkalmatlannak ítélt új romokat; s a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület 1869-ben a főiskolával egybekötött pádagogium (űri convictus) czéljaira szedette rendbe a különben sziláid épületet; de alig volt az épület külső és belső elrendezése befejezve, az állami tanító képezde czéljaira adatott at. Az épület az akkori viszonyok igényeihez képest mindenesetre megfelelőnek sőt fényesnek volt mondható. Az erős, szilárd falak bizonyára sok vihart fognak még kiállani. b) Második említésre méltó épület volt az intézet telepén az igazgatói lakúi szánt Rozgonyi féle ház egy 22 m. hosszú s 10*6 m széles épület cseréptetővel, melyet 1826-ban Rozgonyi József, egykor az ev. ref. főiskolában a filozofia tanára építtetett, hogy a városnak ezen, akkor még njmgalmas, csendes részében zavartalanul folytathassa bölcsészeti tanulmányait. Ez épületben az előszobán kívül 4 szoba, egy nyári, egy téli konyha és egy kamara van.