Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1879-80

14 ket igyekszik Comenius megcáfolni, elnémítani; ez ellenvetések fölhozását hajlandó vagyok nem pusztán szónoklati figurának tekinteni; nagyon valószínű, hogy Tolnai János felvilágosítása folytán tudomással bírt Comenius a nehézségekről, az ujitás ellenei között uralkodó véleményről s jónak látta azokra nyilvánosan megfelelni. E közben késő ősz lett; Lorántfy Zsuzsánna fiával, Zsigmonddal együtt Erdélybe készült telelőre s Comenius újból azon felhívást nyerte, hogy körvonalozza, irja körül szabatosabban, világosabban a schola pansophica célját, hogy a szükséges felszerelésről költségvetés legyen készíthető. Comenius el is készité a tervet és „Schola pansophica" cím alatt Eákóczy Zsigmondnak ajánlá. 3. Az iskolák helytelen berendezése fölötti panasz képezi Comenius szemlélődésének kiinduló pontját, a schola pansophica tervezetében; elhanyagolják — úgymond — a szükségeseket, mert szükségtelen dolgokra tanítanak ; a schola pansophica célja e bajon segíteni oly módon, hogy mindenkit (omnes) az életben szükséges minden dologra (omnia) és pedig átalános módszerrel (omnino) tanít, oly természetességgel, hogy mindegyik tanítvány a maga tanítójává, mesterévé képeztetik. A schola pansophica keresztyén szellemben rendezendő be, mert az igazi boldogság a keresztyénségen belül keresendő. A boldogsághoz helyes cselekvés szükséges, helyes cselekvéshez a helyes belátás vezet, az értelemben pedig semmi sincs, a mi nem volt előbb az érzékekben. Képezni kell hát az érzékeket az értelem fejlesztése céljából, a kézügyességet a helyes cselekvés céljából és a nyelvet a gondolatok értelmes közlése céljából; e képzés eszközei: jó könyvek, jó tanítók, jó módszer. E három elemnek helyes berendezése által oly pontosság áll elő, mely az iskola gépezetét az óraműhöz hasonló pontosságúvá teszi. Az iskolában megkívántató rend kiterjed: a) A tantárgyakra (ordo rerum). «) Előbb az érzéki dolgokat kell tanítani, aztán az értelmieket, végűi a hitre vonatkozókat (természet, ember, isten); az egészet a részek előtt, a nemet a faj előtt, az összetettet az egyszerű (a részek) előtt kell ismertetni. A fontosabb dolgokat hathatósabban kell gyakorolni (potiora potius); legfontosabb pedig a kegyesség (vallásosság), aztán az erényesség s végűi a tudományosság. y) Az együvé tartozandókat egyszerre, egymás mellett kell tanítani, tehát az irást az olvasással, a dolgok szemléletét a megnevezéssel és megértéssel. b) A személyek rendje az osztályokra vonatkozik; itt már — eltérőleg korábbi terveitől — hét osztályt állit fel Comenius.