Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1948

7 szolgája és legfőbb őre előtt tehettünk bizonyságot a demokratikus művelődéspolitika nagy történelmi és társadalmi igazság-tevése: a dolgozó magyar nép igazi kulturális felemelkedésének ügye mellett. Különös örömünkre szolgált, hogy ilyen ünnepélyes alkalommal köszönhettük meg a miniszter urnák azt is, hogy ősi református kollégiumaink történelmi szolgálatát és sajátos feladatát méltányolva, a maga részéről is lehetővé tette, hogy a pataki Alma Máter mint- református egyházi iskola folytathatja tovább demokráciánk kulturális építését. Bizonyosak vagyunk felőle, hogy ez a nevezetes alkalom is hozzájárult az egyházi és az állami nevelés helyes, egymást megértő és egymás sajátos feladatait kölcsönösen respektáló viszonyának kialakításához. Ugyanezen az ünnepélyen tartott igen eszméitető előadást dr. Bóka László államtitkár „Hagyomány és haladás" címmel, Dobozyné dr. Erdélyi Zsuzsa pedig nagyatyja, Erdélyi János kéziratos naplóiból és leveleiből olvasott fel részleteket.—Installációja alkalmából főiskolánk nevében köszöntöttük Berki Mihályné főispán asszonyt, hazánk első nőfőispánját, aki néhány héttel később meglátogatta főiskolánkat s rendkívül kedvesen érdeklődött problémáink és gyűjteményeink iránt. Az újjáalakult Magyar Irodalomtörténeti Társaság első vidéki Yándorgyűlését Sárospatakon, főiskolánkban tartotta a centenáris év keretében Kazinczy-ünnepély rendezésével. Ezen a napon fiatal íróink, művészeink és irodalmáraink nagy serege zarándokolt el Széphalomra és főiskolánkba is. Főiskolánk és diákságunk szellemi életét ez évben is jelentősen színezte a Rákóczi-várban működő író- és Művészotthon; ugyanis az otthon vendégeiként Sárospatakon járó írók és művészek majdnem mindig fölkeresték a főiskolát és előadásokon vagy megbeszéléseken meleg és gazdag élményeket adó kapcsolatot teremtettek diákságunkkal. E látogatások sorából ki kell emelnünk a tavaly októberben lezajlott fiatal írók sárospataki kongresszusát. Ez összejövetelt a V. K. M. művészeti ügyosztálya rendezte és azon 24 haladó szellemű fiatal író vett részt, kik főiskolánk oratóriumában irodalmi felolvasó estet, majd másnap a Várban nyilvános vitaestet rendeztek. A művészotthon vendégei közül meglátogatta főiskolánkat és Bartók Béláról zenei illusztrációkkal kísért előadást tartott Járdányi Pál zeneakadémiai tanár, Bartók-díjas zeneszerző. Kardos László költő és Gáspár Endre műfordító, érdekes eszmecserét folytatott főiskolánk tanáraival. Kardos László, aki egyben a V. K. M. művészeti ügyosztályának egyik osztályvezetője, gimnáziumunkban több órát is meglátogatott. Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író szintén nagy szeretettel kereste a kapcsolatot ifjúságunkkal és két előadással — Móricz Zsigmondról és Kaffka Margitról — szerzett felejthetetlen perceket diákságunknak. Füsy József író, a Szabad Nép és a Csillag munkatársa szintén több órát meglátogatott és élénk eszmecserét folytatott internátusaink fiatalságával. Nagyon emlékezetes marad számunkra Szabolcsi Bence zeneakadémiai tanárnak, az európai hírű zenetörténésznek érdekes és színes előadása Vivaldiról, a nagy olasz zeneszerzőről. Nagyon tanulságosak s az esztétikai nevelés szempontjából és igen hasznosak voltak diákságunk számára azok a képzőművészeti kiállítások, melyeket a várban lévő Rákóczi-képtár igazgatója rendezett. Decemberben Barabás Miklósnak, a mult század nagy magyar festőjének 70 művét láttuk. Januárban a magyar grafika mesterei címen rendezett kiállítás 100 év legjobb magyar mestereinek — Markónak, Munkácsynak, Lotz Károlynak, Székely Bertalannak, Rippl-Rónainak és másoknak — rajzaiból mutatott be egy igen értékes és szép sorozatot. Végül április—májusban Dési—Huber Istvánnak, a neves szocialista festőnek láthattuk mintegy 60 képét, akit mai képzőművészeink, mint a szocialista realizmus ősét és Derkovits mellett egyik legjobb képviselőjét tartanak számon. A főiskolánk által, vagy annak valamelyik intézeti ága által rendezett ünnepélyek — október 6; október 31; január 21: Lenin elmékünnepély, halála 25 éves évfordulója alkalmából; febr. 1.: a köztársasági államforma felvételének 3. évfordulója — sorából külön is ki kell emelnünk március 15-ét. mertezen a napon avattuk fel a 48-as vörössapkás pataki diákok emlékét megörökítő reliefet, Medgyessy Ferenc szobrász művészi alkotását főiskolánk bejáratánál. E nagy nap ünnepségei a Függetlenségi Népfront rendezésében folytak le s ezek keretében helyezkedett el a leleplezési ünnepély, melyen dr. Enyedy Andor püspök, főiskolánk főgondnoka mondott a magyar szabadság és demokrácia törhetetlen igazságait ékesen hirdető s az evangéliom mélységeit feltáró ünnepi beszédet. így a centenáris évben a pataki diákhősöknek — annyi véres csatában részt vett s a magyar