Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1948

56 forint áll a tanítóképző rendelkezésére. Az intézet mint a főiskola harmadik tagozata, még ez év november 16-ikán megnyílik. A szervezésben a közigazgatón kívül Erdélyi János, Szeremlei Gábor, Hegedűs László és Árvay József tűntek ki. Az első 12 évet az intézet a főiskola épületében töltötte. Később a jelenlegi telken az 1840-es években laktanyának épített épületben működött. Ez az épületrész az intézet mai épületének internátusi része. A laktanyának szánt épületrész sohasem volt laktanya, mivel annak felszerelését a közelgő szabadságharc megakadályozta. Zemplén vármegye vásárolta meg, majd ettől a főiskola, ahol 1869-ben konviktust akart létesíteni. Az intézet jelenlegi épülete 1912-ben épült. 1860/61-ik tanévtől 3 évfolyamú, 1892-től 1923-ig 4 évfolyamú, majd 26 éven át 5 évfolyamban képezte a tanítójelölteket. Gyakorló iskolája az 1859/60-ik évben létesült 6 osztállyal. Első tanítói Kiss József (később tanár, majd igazgató) és Csécsi Nagy Pál voltak. Kilencvenkét év alatt az intézetnek hét igazgatója volt. — Sorrend szerint: Árvay József 1857—69-ig, Kiss József 1870—72-ig, Dóczi Gedeon 1873—1874-ig, Dezső Lajos 1875—1904, Hodossy Béla 1905-1923, Kovács Dezső 1924—1937-ig és dr. Egey Antal 1938—1949-ig. — Tanárainak száma 92 év alatt 103 volt. Működése alatt 1763 tanítói és 884 kántori oklevelet adott ki. Egész kultur-hadsereg nevelőintézete volt. — Növendékei az ország minden részében képviselték a pataki szellemet. Áz intézet alapításától kezdve mindig az élen haladt. Tanárai közül sokan a maguk idejében a pedagógiai szakirodalomban is úttörők, útmutatók voltak. Árvay József népiskolai tankönyvei és vezérkönyvei országszerte ismertek voltak. Dóczy Gedeon abc-és könyvével tette ismeretté nevét. Dezső Lajos Comenius tanulmányai ma is forrásmunkák. Mint Comenius munkáinak fordítóját ma is tanítják. Neveléstudományi kézirattöredékei a tudományos nevelési irány első hazai hírnökei. Hodossy Béla idejében a hangjegyről való énektanításban az intézet messze fölülmulta az ország összes tanítóképző-intézeteit. A mai szolmizáló rendszer itt már 50 évvel ezelőtt virágzott, amit sajnos sok módszerújító elhallgat. Kovács Dezső a hangszeres zene és karének irodalom kitűnő munkása. Gyakorlóiskolai tanítói mindig elsők voltak. Tóth Mihály országos viszonylatban is elismert tekintély és úttörő az énektanítás, az írás-olvasás tanítás területén. Az utólsó 10 évben az intézet fejlődése más irányba terelődött. Ennek oka nemcsak a második világháború, hanem a tanítóképzés reformjával kapcsolatban létrehozott gyakorlati irányú középiskola, a liceum, amellyé a tanltóképzőintézeteket és az intézetünket is át kellett alakítani. — Ez az iskolatípus nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mire kifejlődött volna, meg is szűnt s vele együtt a tanítóképző is. Az intézet 1938-tól alakult át fokozatosan líceummá, 1941-től kezdve azonban csak az első három osztálya volt liceum, a IV—V. osztály mint tanítóképző működött továbbra is, míg a most elmúlt tanévtől kezdve a liceum is végleg fokozatosan megszűnik. Az intézet ez utolsó kettős jellegében (liceum és képző) is hagyományaihoz híven kizárólag a tanítóképzést tekintette főcéljának és tanári kara is ide összpontosította minden törekvését. Bizonyítéka ennek az is, hogy ebben az időben fejlesztette ki a gyakorló iskola harmadik tagozatát (1941.) átszervezi a pedagógiai tanári állást (1942.) és egy új tanári állást is szervez. Az intézet alapítása évében megindított „Sárospataki Füzetek" az intézet megnyitásáról a következőket írja: „Megnyittatott minden zaj és szokásos külsőségek nélkül, sorsához illő egyszerűségben". Ez a szerénység jellemezte mindvégig működését. Nem hírnévért, de hivatásérzetből, lelkiismeretesen, kitartással, csendesen dolgozott és mégis az ország első intézetei közé emelkedett. Növendékeit mindenütt szívesen választották meg. Sok elismerést és megbecsülést szereztek az intézetnek. Sokan folytatták tanulmányaikat és polgári iskolai és tanítóképzőintézeti tanárok lettek és különféle egyetemi végzettségeket szereztek. A környék iskolafelügyelői nagy számban az intézetben szerezték oklevelüket. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy bár sok változáson ment át az intézet, de az ősi főiskola szellemét évről-évre megőrizte, átörökítette, gyarapította. Nemes hagyományokat ápolt, sok jó magot hintett és jó munkát végzett. A „minden zaj és szokásos külsőségek nélkül" megnyitott kapuk csendben bezárultak, de szelleme még sokáig élni fog a hálás tanílványok lelkében és munkáiban.