Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1946

2 Evmegnyitó beszéd. 1946. szept. 8-án tartotta: dr. Urbán Barnabás. Platónnak, minden idők legnagyobb filozófusának idea-tanában két világrend áll egymással szemben : az egyik a keletkezésé, az elmúlásé, a másik pedig a változatlanságé,, az örök létezésé. Előbbi jelenti az érzéki, utóbbi pedig a szellemi világot: az ideák világát. Az anyag és az idea tehát a világ két principiuma. Platón az ideákat tartja csak igazi létezőknek, mert ezek nem keletkeznek, de el sem múlnak, nem kevesbednek, de nem is nagyobbodnak, hanem mindig megmaradnak önmagukkal azonosaknak. Bölcseletének mélységes értelme az, hogy az ideák a hordozói az igazságnak s így minden erkölcsiségnek fundamentuma: az igazság szeretete és kultusza. A történelmi idők szörnyű vihara zúgott el felettünk s egy rombadőlt világ anyagi és szellemi omladékain állunk most e tanév kezdetén. Bizonytalanságok és kétségek gyötrik szívünket, ha gondolataink határontuli testvéreink felé szállnak, s a magyar lélek magába roskad, valahányszor az éter hullámain érkező párisi hirek reménységünk pislogó lángját is eloltják. Az események szédületes pergésű kaleidoszkópjában még nincs megállás. Uj világ születik körülöttünk s idebenn az üszkös romokon uj élet fakad. Nemzetünk élniakarása a kibontakozó új élet megszemélyesítőinek, az ifjúságnak szellemi értékállományában ölt testet. De vájjon mik lehetnek azok az értékek, amelyek ifjainkat képessé tehetik majd nemzetfenntartói küldetésük elvégzésére is? Csakis az örök értékek: az eszmények, az ideák. Az eszményeknek a szeretete és a szolgálata az a folytonosan formáló hatalom, amely népek, nemzetek sorsát kiméri az idő végtelenségében. Minden, ami az anyag szolgálatában keletkezett, mulandó, s örökkévaló csak az, ami isteni eredetként plántáltatott az emberi lélekbe: a jó, a szép és az igaz ideája. Ezzel a platóni tanítással és örökséggel akarjuk ifjúságunk lelkét felvértezni, hogy ^ élet küzdelmei és ellentmondó tapasztalatai között az eszményekben való rendíthetetlen hitét megőrizhesse. Erre tanít mindnyájunkat Főiskolánk múltja is. Több, mint négy/' évszázados története a nagy megpróbáltatások szakadatlan sorát tárja elénk s tudunk olyan időkről, ámikor puszta léte is bizonytalanná vált. Megtartotta mindmáig azonban az erkölcsi értékekben való hite s az eszmények szolgálatára való küldetése.