Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1942

36 az ottani iskolával), 1682-ben Sallai Pál szénior vezetésévei az ifjúság visszatért Patakra s egyideig tanár nélkül, 1686 óta pedig Csécsi János vezetésével tanult. 1687 április 24-én újra elűzték a jezsuiták az iskolát innen. A diákok előbb Göncre, majd Kassára mentek, ahol előbb a kül-, majd a belvárosban tanultak. Mikor Patakot a kurucok visszafoglalták, 1703 december 13-án visszajöttek. Csécsi csak később jött vissza, addig a nagyobb fiúk egymástól tanultak, a kisebbeket pedig a nagyobbak tanították. A fejlődő iskolát a jezsuiták újból háborgatták. 1714 június 23-án a megyei bizottság hajdúit a pataki asszonyok verik el a kaputól. 1709-ben választanak új tanárt, Simándy Istvánt. Ő alapította a fizikai múzeumot. Ő tanított természet- és népjogot is először. 1713—1734-ig ifj. Csécsi János állandóan harcban volt tanártársaival : Előbb Füleki Andrással, majd mikor ezt megfosztották állásától, Nagymihályi Gergellyel. Az ifjúság is pártokra oszlott. Ekkor mindkettőt elbocsájtották állásából. 1735-ben az egyházi főgondnokságot a superintendensekre ruházták; a zempléni esperesek curatori címet kaptak. 1756-ban a vagyon felügyelőjévé a világi gondnokot tették. A jezsuiták mozgolódásaira 1759 és 1775 között hat ízben volt nyomozás az iskola ellen. 1784 és 1790 közt még a XVII. század óta szokásban lévő legációkba sem mehettek el a növendékek. 1742-től 1771-ig három tanára volt az iskolának. Mellettük osztálytanítók működtek. Papi gondot először Őri Filep,_ Gábor, egyetemes irodalomtörténetet Szombathy János tanított. Ő volt az első állandó főkönyvtáros is. A természetrajzi múzeum alapját Szilágyi Márton kezdte lerakni. Statisztikát először Sárkány Dávid tanított. A tankönyvek között több magyarnyelvű volt (pl. Kisded M. Grammatica). Szatmári Paksi Sámuel iskolai színdarabot adott elő. 1771-ben negyedik tanárt is választanak a mennyiségtan és a természettan tanítására. A négy akadémiai évfolyamnak azonban csak egy terem állt rendelkezésére, így a tanárok sokára végezték el az anyagot. A három első akadémiai osztályt 4, a negyediket három évig hallgatták. Az I-ben földrajzot, egyetemes történetet, természet- és szokásjogot tanultak; a 11-ban mennyiségtant ; a Ill-ban természet- és erkölcsbölcseletet és görögöt tanultak ; a IV. a növendékpapoké volt a héberrel. 1787-ben a tógások tanulási ideje 6 év volt. 1765-ben a filozófusok és a theologusok száma 320, a világi pályára készülőké 80 volt. 1768-ban épült a nagy hallgatóterem a kertészépületben. 1771—72-ben pedig a Berna-sor, a mai küldöttségi szállás, amely az iskola régi épületeiből egyedül maradt fenn. Az 1728-ban a hat osztály számára épített osztálytermek helyére építették 1789-ben a Beleznay-sort. Az 1796-i tanterv sok lényeges változást hozott. Már 6 tanár és 8 osztálytanító volt. A legtöbb tantárgy magyarul adatott elő, de a történelem, theológia és filozófia az akadémián latinul. A világi pályára készülő be nem öltözöttek 4 éven át theológiát, hazai- és természetjogot, bölcsészetet, mathezist és fizikát tanultak.