Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1942
171 útszéli zenekari termék áramlik, egyszerre rontva az ép zenekari érzéket, a jó ízlést és a nemes érzéseket, hogy ezt az áradatot egyetlen iskola sem nézheti ölhetett kezekkel. Itt is hangsúlyozzuk : lelkében elvész az a nemzet, melynek ifjúsága a lokálslágerek légkörében érzi jól magát s népi zenei kincseit nem ismeri, nem becsüli, vagy éppen lenézi. Fokozott felelősségérzettel, éber kitartással kell figyelnie minden iskolának a mai zenei jelenségeket s távoltartania az ifjúság lelkétől minden nem kívánatos hatást. Jó zenét az ifjúságnak — s a jó zene alapja a zenei anyanyelv, a népdalkincsben tükröződő ősi és tiszta magyar zeneiség. Aki hosszú időn át nem beszéli anyanyelvét, lassan elfelejti azt. A város s a benne lakó értelmiség így járt zenei anyanyelvével s ezt az utat járja ma is. Zenei anyanyelvünket mindenkinek meg kell tanítani, aki elfelejtette s akinek még nem tanították meg! Ez a feladat az iskoláé! Énekkarunk munkásságának középpontjában az idén is a népdalkultúsz s a népdalra épült új magyar karirodalom állott. De nem hanyagoltuk el a nyugati mestereket sem, az európai zene értékei az énekkar munkáján át is közelebb férkőztek ifjúságunk lelkéhez. Az énekkar tagjainak száma az 1942—43. tanévben 120 körül mozgott. Heti két karének órát tartottunk, minden kedden és szombaton. Az egész évi egyenletes énekkari munka mellett lassanként haladtunk az önmagáért való éneklés örömének tiszta eszménye felé! Ha új művet kezdünk tanulni, lassan elmaradnak az ilyen kérdések: „mire készülünk ?" A tanulók munkája a karénekórákon figyelmes, fegyelmezett és lelkes volt. A tanév folyamán előadott művek : gyermekdalok, népdalok, magyar és nyugati kánonok (köztük Praetorium, Gumpelzheimer, Haydn, Cherubini kánonai), Haydn: Krisztus, hét szava, Egyházi ének a debreceni „Öreg énekeskönyv"-bői Árokháty feldolgozásában, Halmos: Látom a szép eget,, Kodály: Népdalok a Bicinia Hungarica-ból, Bárdos: Hét jó nóta (Tábori dalok és Huszárélet), Bárdos: Bogojai táncdalok, Liszt: Áldd meg Isten. Vegyeskarunk az összes iskolai ünnepély műsorán szép sikerrel szerepelt. (A részletes műsorokat 1. Iskolai ünnepélyeink c. fejezetben.) E helyen hadd emeljük ki a következő nyilvános szerepléseket: 1943. május 9-én tartotta meg a vegyeskar tanárelnöke a „Péntek Esték" előadássorozat záróelőadását Népzenénk keleti gyökerei címmel. A hangsúly az I. b. osztályos fiúk, a gyermekkar, a regőscsoport és a vegyeskar bemutatásain volt, az előadás keretében ősi magyar népdalok és cseremisz, tatár stb. változataik, továbbá népi gyermekdalok és gyermekjátékok, székely keserves, ballada, siratóének és ősi táncdalok hangzottak el. Folytattuk Collégium Musicum címmel megismételt ifjúsági hangversenyeinket is. Idei Vlll-ik Collégium Musicum-nak műsora a következő volt;