Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1941

7 Szoros kapu és keskeny út tűnik elénk; egyszerű a kapu, de az életre nyílik és nehéz, meredek az út, de az életre visz és Krisztus szavával teszek bizonyságot arról, hogy egyesegyedül ez az út visz az életre !, mert minden élet a szükségek és harcok között bontakozik ki a maga diadalmas erejében és szépségében. A mi magyar életünk útja is a lét és nem-lét szorongásában vezet és edződik meg — hitünk szerint — jövendő évezredekhez; bánatkővel van kirakva ez az út és csak a lemondás és szolgálat finom homokja tudja kitölteni egyenetlenségeit. De szoros a magyar diákélet kapuja és útja is; ahogy közeledik a szeptember, úgy sokasodik az édesapák és édesanyák homlokán a barázda, mert mind súlyosabbá válik a gond, hogy miből telik tandíjra, könyvre, ruhára, egy egész esztendő sok-sok kiadására. Bizony, minden kisdiáknak jól meg kell néznie, hová teszi a búcsúzáskor könnyes szemmel kezébe csúsztatott filléreket s még a morzsáját se hagyja kárbavészni az édesanyja-sütötte kenyérnek. Egy pataki diák sem, a „szegények iskolájának" egyetlen növendéke se felejtse el, hogy hány gyermekszív lesz talán egy egész életre szomorú, mert a szegénység, a rossz termés miatt nem indulhat el vele szeptemberben a kocsi az állomásra. Szoros a tudás és a nevelés útja is! Tanárnak és diáknak egyképpen szivettépő gonddal kell könyvek fekete sorai fölé hajolnia, hogy áldott legyen a magvetés és gazdag a gyümölcsözés — és mindkettőjüknek növekedniök kell az ítéletes és kegyelmes Isten igéjéből! De mindezeken túl és mindezekkel össze nem hasonlíthatóan szoros az örökélet kapuja és keskeny az örökélet útja; a bűnbánat kapuja és a kereszthordozás útja ez, a maga semmiségét meglátó és Isten dicsőséges nagyságát szolgálni akaró ember útja. S amíg a Sátán a maga széles útjával mindig kéznél van és lesi, akit elnyeljen, addig Krisztus szerint az örökélet útját — keresni kell, mint ahogy a bűnös ember mindig is kereste; tudva, hogy becsapódott mögötte az ég kapuja s megtört az ég és a föld útja, és kétségbeesetten elszánt harcot kezd sorsa ellen. Megsanyargatja testét, feláldozza terményei legjavát, beledobja a bálvány tüzes torkába egyetlen gyermekét is, csakhogy szabaduljon bűne hatalmától nyomasztó súlyától! Mindhiába! Isten ingyen kegyelméből megszánja s elküldi Egyetlenét, hogy újból megnyissa az élet kapúját s keresztrefeszített testével hídként feszüljön át a bűnös ember és az igazságos Isten közötti szakadék fölött. Rajta és Vele megyünk be az életre, ha bűneinktől kitisztított és munkatársaivá fogadott; Ő az élet kapuja útja és vezére. Kevesen vannak, akik megtalálják azt!, akik megtalálják Krisztust, míg a Sátán útján tolong a tömeg. De ez ne riasszon el bennünket! Mi a mennyiség Sátánja helyett a minőség Krisztusára hallgassunk, aki 12 árva lélekkel indult el egy világ ellen