Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1941

67 de a történelem, theologia és filozófia, az akadémián latinul. A világi pályára készülő be nem öltözöttek 4 éven át theologiát, hazai- és természetjogot, bölcsészetet, mathezist és fizikát tanultak. A tógások 8 év alatt végezték el tanulmányaikat, 1793 óta hazai jogot is tanított a főiskola. Kövy Sándor volt a professzor, akinek hallgatására az egész országból gyűlt a különböző vallású és nemzetiségű ifjúság. (1770-ben pl. 26., 1813-ban már 116 publicus volt.) A theologián 1799—1829-ig a városi lelkész is theol. tanár volt. 1819-ben a harmadik, 1868-ban a negyedik, 1895-ben az ötödik, a világháború előtt a hatodik tanszéket is létesítette a főiskola. 1815 óta hét tanára volt az akadémiának, kik latinul is tanítottak. 1828—37-ig az akadémia öt évből állott. Mint I. éves tógás a logika, mint II. éves a metafizika hallgatója volt, mint III—IV. éves bölcsészettant hallgatott'az ifjú. Eddig a tógátusok és publicusok együtt tanultak, ezután szétváltak és a tógátusok két éves repetitoriát végeztek. A szellemi élet friss pezsgésben volt. Egymásután alakultak az egyesületek: Esküdt diákkar könyvtára, Szépműegylet, Páncél vármegye, Nándor vármegye. Ekkor kapta a főiskola az iskolakertet (1835). 1806-ban kezdték építeni az új épületet. A szabadságharcban több diák és tanár is résztvett. Az Entwurf új átalakulást kivánt. Az 1793 óta működő jogakadémia 1853—61 között szünetelt. De az iskola nem esett kétségbe. Megalakult a nyomdaválasztmány, megindult a Népiskolai könyvtár, a Sárospataki füzetek. 1857-ben megnyílik a református tanítóképző s mint ilyen működik 1869-ig. 1857-ben jelenik meg az első értesítő. A régi épületeket kezdik bontogatni. Elébb a Katona-sort, azután a Cigány-sort, azután a Fazekas-, Trója-, Huta-sort (1858). 1859-ben nyílik meg a Tápintézet. 1860-ban fényes ünnepséggel ülik meg a főiskola 300 éves jubileumát. 1861-ben Csoma Mihály és Antalfi János jogot kezdenek tanítani. A tanfolyam két évig tart. 1864—65 óta 3 éves, 1877 óta 4 éves lett. 1862-ben választották Emődy Dánielt jogtanárrá. 1875ben és 1896-ban újabb jogi tanszékeket szerveztek. 1893-ban megünnepelték a jogakadémia száz éves évfordulóját. Pálóczi Horváth Mária 1865-iki végrendelete már a műegyetem tervét is fölveti. A külön bölcsészeti szak 1907-ben megszűnik. 1916-ban a jogakadémiát Miskolcra akarják vinni. 1923 óta a működése szünetel. A szellemi élet hasonlóképpen élénk pezsgésben volt. Megindul a Sárospataki Lapok c. folyóirat. 1884-ben az Ifjúsági Közlöny. A Kórház-egylet 1863 óta működik. A tornatermet 1878-ban építették. A tápintézet épülete 1907 óta áll. A főiskola nevezetesebb tanárai: (Az erdélyi tanárok kivételével.) i Kopácsi István (1538—42, 1549—55), Balsaráti Vitus János (1560), Turi Pál (1558-68), Szikszai Fabricius Balázs (1569—64,