Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1941
66 ; át Gyulafehérvárra mentek; 1672-től 1716-ig itt volt a pataki iskola. 1716-ban átment Marosvásárhelyre (két év múlva egyesült az ottani iskolával), 1682-ben Sallai Pál szénior vezetésével az ifjúság visszatért Patakra s egyideig tanár nélkül, 1686 óta pedig Csécsi János vezetésével tanult. 1687 április 24-én újra elűzték a jezsuiták az iskolát innen. A diákok előbb Göncre, majd Kassára mentek, ahol előbb a kül-, majd a belvárosban tanultak. Mikor Patakot a kurucok visszafoglalták, 1703 december 13-án visszajöttek. Csécsi csak később jött vissza, addig a nagyobb fiúk egymástól tanultak, a kisebbeket pedig a nagyobbak tanították. A fejlődő iskolát a jezsuiták újból háborgatták. 1714 június 23-án a megyei bizottság hajdúit a pataki asszonyok verik el a kaputól. 1709-ben választanak új tanárt, Simándy Istvánt. Ő alapította a fizikai múzeumot. Ő tanított természet és népjogot is először. 1713—1734-ig ifj. Csécsi János állandóan harcban volt tanártársaival : Előbb Füleki Andrással, majd mikor ezt megfosztották állásából, Nagymihályi Gergelyei. Az ifjúság is pártokra oszlott. Ekkor mind kettőt elbocsájtották állásából. 1735-ben az egyházi főgondnokságot a superintendensekre ruházták, a zempléni esperesek curatori címet kaptak. 1726-ban a vagyon felügyelőjévé a világi gondnokot tették. A jezsuiták mozgolódásaira 1759 és 1775 között hat ízben volt nyomozás az iskola ellen. 1784 és 1790 közt még XVII. század óta szokásban lévő legációkba sem mehettek el a növendékek. 1742-től 1771 ig három tanára volt az iskolának. Mellettük osztálytanítók működtek. Papi gondot először Őri Filep Gábor, egyetemes irodalomtörténetet Szombathi János tanított. Ő volt az első állandó főkönyvtáros is. A természetrajzi múzeum alapját Szilágyi Márton kezdte lerakni. Statisztikát először Sárkány Dávid tanított. A tankönyvek között több magyarnyelvű volt (pl. Kisded M. Grammatica). Szatmári Paksi Sámuel iskolai színdarabot adott elő. 1771-ben negyedik tanárt is választanak a menynyiségtan és a természettan tanítására. A négy akadémiai évfolyamnak azonban csak egy terem állt rendelkezésére, igy a tanárok sokára végezték el az anyagot. A három első akadémiai osztályt 4, a negyediket három évig hallgatták. Az I-ben földrajzot, egyetemes történetet, természet- és szokásjogot tanultak; a Ií-ban mennyiségtant; a IÍI-ban természet- és erkölcsbölcseletet és görögöt tanultak; a IV. a növendékpapoké volt a héberrel. 1787-ben a tógások tanulási ideje 6 év volt. Az 1630 óta szokásos ünnepélyes közvizsga júliusban volt. 1765-ben a filozófusok és a theologusok száma 320, a világi pályára készülőké 80 volt. 1768ban épült a nagy hallgatóterem a keresztépületben. 1771—72-ben pedig a Berna-sor, a mai küldöttségi szállás, amely az iskola régi épületeiből egyedül maradt fenn. Az 1728-ban a hat osztály számára épített osztálytermek helyéreépítettékl789-benaBeleznay-sort. Az 1796-i tanterv sok lényeges változást hozott. Már 6 tanár és 8 osztálytanító volt. A legtöbb tantárgy magyarul adatott elő,
