Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1941

54 A tanulók könyvkivitele kevesebb számot tüntet fel, de a könyvek kitűnő állapotán igy is több nyomot hagyott a használat. A könytárnok: Csorba László szénior. (b Főiskolai könyvnyomda. Nyomdai'eügyelő: Dávid Zoltán. A srospataki anyaiskola tanárai a XVI. században és a XVII. század első felében nagyon érezték tudományos működésük kifejtésében annak hátrányát, hogy az iskolának nem volt nyomdája, s műveiket más városokban vagy éppen külföldön kellett kinyomtatniok. Az iskola fejedelmi pártfogóihoz fordultak azért ismételten „typographia erectiója" iránt. III. Rákóczi Zsigmond és édesanyja, Lorántfy Zsuzsánna állították fel végre Patakon az első nyomdát 1650-ben Comenius sürgetésére, ki világosan kifejtette, hogy a szándékolt irodalmi hatást nyomda nélkül nem tudja világosan kifejteni. A tényleg felállított nyomda első nyomdásza Renius György, első terméke pedig Comenius „Primitiae laborum scholasticorum" c. műve volt. Ez a nyomda működött Patakon 1671-ig, az iskola elűzéséig. Elűzetéskor a menekülő diákok egyebek között a nyomdát is magukkal vitték Debrecenbe. Velük ment az egykori nyomdász, Rosnyai János is, aki azonban Debrecenből nem Marosvásárhelyre ment a többiekkel, hanem Kolozsvárra. Itt helyezte üzembe a nyomdát, s itt fejezte be Czeglédi István „Sión vára" c. művének a nyomtatását, amit még Patakon kezdett el, s amely ennek az első nyomdának utolsó terméke volt. Rosnyai visszaköltözött Debrecenbe s ott 1682-ben bekövetkezett haláláig a városi nyomdát vezette. Első nyomdánk betűi sohasem kerültek vissza Patakra az üldözések megszűnte után sem, mert azokat Debrecenben 1706-ban a német hadak elpusztították. Ezután az egész XVIII. század folyamán nem volt nyomdája Sárospataknak. Fölmerül ugyan az egyházkerületen a nyomdaállítás terve, de másik nyomda felállítása csak 1805-ben történt meg, amikor Szentes József kapitány állított nyomdát a saját költségén. Ez a nyomda a mai Kazinczy utca 11. számú (Róth-féle telek) ház helyén állott. Ezt a nyomdát a főiskola Szentestől 1809-ben bérbe, 1810-ben zálogba vette, majd 1817-ben megvásárolta. A vásárlás körülményei is érdekesek. A vételár kiegyenlítése uey történt, hogy a főiskola Szentesnek Czövek Gergellyel szemben fennálló s 11.892 forint 13 és fél krajcárt kitevő tartozását vállalta át. Ebből az iskola tényleg 3612 forintot fizetett ki, a 8280 forint 13 és fél krajcárt pedig Czövek elengedte oly feltétel mellett, hogy annak 3 százalékos kamatjaiból jóigyekezetű, szegénysorsú tanulókat tankönyvvel lásson el az iskola. E nyomda első vezetője Nádaskay András lett, s az maradt 1852-ig. Nyomdáját ezután a főiskola a kor kívánalmai és az anyagi lehetőségek szerint időről-időre fejlesztette és korszerűsítette. Eleinte házi