Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1941

104 az exegetikai utat járja. Gyakorlati és ügyes a bevezetése. Azonnal rámutat arra, amit a második is említ, hogy ez az Ige a pataki főiskola Igéje. A címerén is ez van. Felosztása az Ítélet hangoztatását hagyja ki. Vagyis az ember etikai tennivalóját hangsúlyozza ki. Féljétek, dicsőítsétek és imádjátok az Istent. Minden szava az egész Ige és hitvallásunk szerelmében fürdött meg. Jutalma az özv. Pogány Isvánné alap kamataiból 15 P. Szerzője: Major Zoltán: III. éves theologus. 2. „János apostol krisztologiája" című újtestámentumi pályatételre: „2in<av '/jorí/'OD áynniii fit nXtúv zovroor / Ktyti livirö i\Iitt fivott, ai oiŐng nri (fdü at

a (Ján. eV. 21 : 15.). Szerző dolgozata záró szavaiban megemlíti, hogy rendszeresen próbálja feltárni a János evangéliumában megjelenő Krisztus titkát, s munkája el is árulja a probléma rendszeres tárgyalására irányuló törekvést. Lényegében két fő fejezetben igyekszik megoldani feladatát! Egyikben a Krisztus személyéről, a másikban a Krisztus munkájáról szól. De a téma rendszeres megoldása még sem sikerül a szerzőnek, mert pl. külön fejezetben szól a logosz testtélételéről, Krisztus praeexistenciájáról, Krisztusnak a SzentLélekhez való viszonyáról, a Krisztus végitéletéről, holott ezeknek a gondolatai a két főfejezet keretében rendszeresen feltárhatók lettek volna. Egyéb tekintetben sem egészen megnyugtató szerző problémamegoldása. Kevés fokú theologiai disciplináltsága, forrástanulmányozása sem kielégítő, magyar theol. irodalmunkból is bőségesen meríthetett volna még. Probléma megoldása többhelyen vázlatos. Ezeknek a hiányoknak dacára is a munkát nem tartjuk sikertelennek. Elmélyedésre törekvés, tárgyszeretet, a lényeges gondolatok megértése iránti érzék véges-végig kiérezhető a munkából. A bevezetésben ezt a nyilatkozatot olvassuk: Hadd legyen az én dolgozatom bizonyságtevés, amelyben maga az Evangélium szava és szelleme dönt majd a tudományos kutatás által feltárt problémák felett", befejezésében pedig ezt írja a szerző : „Krisztust nem az elmélet embere ismerheti meg az Ő teljes valóságában, hanem a hívő ember". Ezek a nyilatkozatok is eléggé megvilágítják, hogy helyes nyomon jár el a szerző, amikor személyes hitélete forrásaiból is merítve igyekszik megoldani feladatát. Theol. kar a bírálat alapján az özv. Pogány Istvánné alap kamataiból a kitűzött díj felével 20 P-vel jutalmazza, szerzője: Szepessy Imre III. éves theológus. 3. Az egyháztörténelmi pályakérdésre: „A budai zsinat törvényhozásának forrásai", egy pályamű érkezett. Ez a pályamű a kérdés megoldását 8 §-ban kísérli meg. Ezek a következők : 1. §. A magyar református egyház-alkotmány története (1—4. 1.) 2. §. Világi elemek (sic!) elfoglalják helyüket egyházalkotmányunkban (4—7. 1.); 3. §. A budai zsinat közvetlen