Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1939

56 zétek. d) Az híres-neves Tholdi Miklós. 3. a) Légiriadó ! b) Híves, borongós őszi nap. c) Szüreten. 4. a) Egy estém otthon. b) Családom, c) De jó lesz hazamenni! 5. a) Félévi izgalmak. b) Téli világ, c) Osztályom. 6. a) Emlékezzünk ! (1920. március 1.) b) Vásárfia. 7. a) Tavasz, b) Kollégium kertje, c) Árvíz. 8. a) Anyák napja, b) Jövőre felsős leszek! IV. b. osztály: 1. Nyári szünidőm legszebb (legkellemesebb, legérdekesebb, legszomorúbb) napja. 2. Három bikaviadal. 3. Toldi két párviadala. 4. Az állomáson. 5. Disznótor. — Karácsony. — Szilveszter. — Legációi élményeim. 6. Az egyéniség, mint stilusformáló tényező. 7. Országos vásár. 8. Egy érdekes húsvéti szokás. — Az árvíz. — Mi szeretnék lenni ? V. a. osztály: 1. Imádság (levél). Testi és lelki erő (elmélkedés.) A középkor vallásossága. 2. A középkor eszmeáramlatai. Küzdelmeim. Pecurkorom élményei (házi.) 3. Lélek ellen földi por. — Fényképezés. — Osztályunk irodalmi élete. 4. Napló. (Tiroli út, Balatoni út, Calaisi út.) 5. Melyik olvasmányom tetszett legjobban és miért? — Mátyás a magyar nép tudatában. — Az árvíz. — Hogyan jöttem most Patakra ? (házi.) 6. Beszéd (a hősök szobránál, a diákhősök táblájánál, az árvízkárosultak érdekében.) V. b. osztály: 1. a) Nyári emlékek, b) A vásár. 2. a) Kódexeink nyelvének fontosabb sajátságai, b) Ősköltészetünk nyomai. 3. A lengyelek menekülése Sárospatakon keresztül. 4. Népszokások a mi falunkban. 5. a) Mátyás a magyar irodalomban. b) A reformkor költőinek hangulata. 6. a) Mi hatott rám ebben az évben legjobban, b) Iskolai tanulmányomban mi vonzott leginkább, c) Ez év legérdekesebb eseménye. VI. osztály: I. 1. Élmény mélyebbre néző előadása. (8 tanuló feldolgozta angliai, 1 adriai, 2 egyéb külföldi utazását stb) 2. „Munkakedvvel, vígénekkel — Házadból így indulunk el." Ez évnyitón énekelt szövegrészlet alapján vallomás és számadás munkábaindulás lelki állapotáról. 3. Részvéttel néztük a menekülő lengyeleket, amint napokon át özönlöttek városunkon keresztül. II. A szüret mint költői tárgy. (Vizsgálandó költemények: Lévay: Szüretünk, Gyulai: Szüreten, Vargha Gyula : Régi szüretek, Oláh Gábor : Szüret. Ady: Elillant évek szőlőhegyén, Mécs László: Borkóstolás.) III. Az apák képe, ahogyan a költőfiúk megrajzolták. (Költemények: Petőfi: A jó öreg kocsmáros, Egy estém otthon, István öcsémhez, Szabolcska : Édesapám, Heltai Jenő : Apám, Ady: Nagy sírkertet mérünk, Krisztuskereszt az erdőn, Kosztolányi: Tanár az én apám, Mécs : Egyszerű krónikácska egy nagyon jó emberről, Berde Mária: Az én apám.) IV. 1. Az eposz hőse. 2. AZrinyiász főbb hősei. 3. AZrinyiász tárgyfelfogása. 4. A keresztyén és mohamedán életfelfogás bemutatása a Zrinyiászban. V. 1. Egy érdekes regényhős bemuta-