Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1937

18 légiumi stílusokhoz. Jele annak, hogy internátusunk puritán szellemünk otthona akar lenni. Mindenek felett örülünk azért, mert építésében ugyanaz a körültekintő, önfeláldozó és puritán szellem ölt testet, — az egyidejű kórház építésben is,— mint amelyből a korábbi nagy építkezések is kinőttek. Amikor főiskolánk életének e sok örömét és értékes eseményét sugároztató szép képe lepereg előttünk, sohasem feledkezünk meg arról, hogy mögötte személyek állanak. De ha most a személyekre hull tekintetünk, örömünkbe hamar szomorúság is vegyül, mert elsősorban az örökkévalóságba költözött testvéreinkre gondolunk. Október 14-én elveszítettük Csontos József ny. gimn. igazgatót és gazd. választmányunk tagját. Minél inkább szivünkhöz nőtt az ő kedves személye, annál fájóbb könnyeket fakasztott az elválás. Csontos József vonzó, építő egyéniség, hű és bölcs ember volt. A búcsúzás órájában még jobban beleépült lelkünkbe lénye. —Január 26-án a minden élők utján az örök hazába távozott Rohoska József theol. akadémiánk volt professzora. Közel két évtizede, hogy megszűnt főiskolai szolgálata. A búcsúzás órájában megjelent előttünk szeretetreméltó s sok szép tehetséget sugároztató alakja. Minden tisztességet megadtunk a nehéz megpróbáltatásokban átment volt tanártársunknak a halálban. — Február 10-én Kiss Ernő igazgatótanácsos halála rendítette meg szívünket. Az ő bölcsessége, nyugalma, józan ítélő ereje nagy erőssége volt igazgatótanácsunknak. Kegyeletes érzésekkel ápoljuk a sok nehéz próbán átment férfiú emlékét. — Megrendült érzésekkel osztoztunk szeretett főgondnokunk megrázó gyászában, fia Farkasfalvi Farkas István földbirtokos április 24-én bekövetkezett tragikus halála feletti szörnyű fájdalmában. A kedves szerény, lovagias érzésű ifjúban főiskolánknak volt hűséges tanítványát veszítettünk el. Együttérzésünk ebben az órában is keresi a lesújtott szíveket. Május hó 21-én hirtelen meghalt egy volt VIII. o. növendékünk, Unghváry Dénes. A kedves és szelid fiú nem tudott megbirkózni a nehéz iskolai feladatokkal. Korai halála megdöbbent érzéseket keltett tanárok és diákok szivében egyaránt. Minél fájdalmasabbak hazatért testvéreink feletti érzéseink, annál sugárzóbb az örömünk akkor, ha élő kedveseinkre hull tekintetünk. Főleg, ha olyan szivünkhöz nőtt arcot látunk falaink között, mint a Kazinczy Gáboré. Benne az örök pataki lélek legtisztább kikristályosodását szemléljük, szép öregségében is friss ifjúi érzések hordozóját. Főiskolánk iránti áldozatkészségét az idén is szép tettekben mutatta meg. A változások világa főiskolánk élete. De e változások sokszor gazdag érzések forrásai is. 1937 szeptember 1-vel a tanítóképzőintézetben nyugalomba vonult Kovács Dezső tanítóképzőintézetünk kiváló igazgatója, valamint Szilágyi Benő c. igazgató, gimnáziumunk jeles tanára, kinek nagyértékű