Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936

190' A könyv I. fejezete az 1—2 versben közölt történeti adaton kívül más vitás kérdést nem tár elénk. Jehojahim 11 esztendős uralkodása Kr. e. 607 és 597 közé esik (2. Kir. 23: 36). Uralkodásának 3-ik évéből Nebukadrezár babilóniai király által végrehajtott deportálásról a Királyok könyvében seholsem történik említés. Ez a téves adat minden valószínűség szerint a 2. Kir. 24: 1—2 és 2. Krón. 36: 6—7 helytelen egyeztetése folytán került a Dániel könyvébe.

1

3 A fejezet egyébként, mint a könyv bevezető része, hű tüköré a kor zsidó gondolkozásának, melynek alapvonalait Jerémiásnak az exulánsokhoz írt levelében (Jer. 29. fej.) találjuk. Az állami rend és törvényeknek való engedelmesség, az ott kapott javak munkálása, ugyanakkor a hitükhöz való törhetetlen ragaszkodás a prófétai levél tárgya. Jó tudni, hogy ez az Istenhez egész a mártyromságig menő hűség az alapja minden diadalnak, a mi megtartatásunknak is!

1

4 A 2—6. fejezetek elbeszéléseit a kutatók közül többen szeretik a makkabeusi kor vetületének tartani, azonban, ha jól megfigyeljük a darabokat, egy sokkal békésebb kor levegőjét érezzük belőlük kiáradni. Nebukadrezár, Belsazár

1

5 és Dárius éppen nem mondhatók Antiochus Epiphanes megszemélyesítőinek, mint azt általában vélik. E királyok alapjában nem ellenségei a zsidóságnak. Az is bizonyos, hogy a seleucidakorban a harc az egész zsidó nép ellen folyt, ezekben a történetekben pedig csak egyes személyekről van szó, akik pogány környezetben éltek. Mindezt tekintetbe véve, el kell fogadnunk W. Baumgartner felfogását, hogy ezek a történetek régebbiek, mint az egész Dániel-könyv s valószínűleg a perzsa 1

3 Az első helyen arról van szó, hogy Nebukadrezár Jojakim ellen, aki 3 évig hűséges adófizetője volt, elpártolása miatt kaid, edomita, moábita és ammonita büntető seregeket küld. A 2. Krón. 36:6—7 szerint maga a király vonul Jeruzsálem ellen, Jojákimot láncra veri s a templomi szerek egy részével magával viszi. 1

4 A fejezet értelmének kiaknázásánál jó segítség lehet az előforduló nevek értelmének ismerete. 1. Dániel = Isten a bíróm; babilóniai neve: Baltazár = balat-su-usur; balat = élet, su l.sz. 3. szem. suffixum = övé; usur = qal imperat.-a a nasar igének = véd, tehát: életét védjed (t. i. óh Isten!) 2. Hananjah = Jahveh könyörül, babilóniai neve: Sadrak talán sadr-Ak = Aku (Isten) tisztelője, vagy sudur-Aku=^ Aku (Isten) szava, parancsa (lásd S. R. Driver: The book of Dániel. Cambridge. 19Ü0. 7. o.) 3. Misáéi = ki olyan, mint Isten ; babil.-i neve: Mí-sa-Ak = ki olyan, mint Aku (Isten). 4. Azarjah = Jahveh megsegített; bab.-i neve: Abed-nego = ebed-Nebo = Nebo (Isten) szolgája. 5. Nabukadrezár nevének az ékírásokban mintegy 8-féle írása fordul elő, legteljesebb formája a: Na-bi-uv-ku-du-ur-ri-u-su-ur név, ideogrammja: AN. PA. SA. DU. SIS. Az AN. PA = Nabiuv = Nebo ; SA. DU = kudurri, héb. görög xi'Ja^ií = *ir«(jic = korona; SIS = nasaru, héber az «gész név tehát: Nebo védjed a koronát. 1

5 Bil-sar-usur = Bel védjed a királyt.