Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936

48 amennyit pld. Rozgonyi nagyobbára latin nyelvű munkáinak ismertetésében adott. Az 52 sűrűn gépelt oldalas munka szép kiállításán sokat ront a korrektúra hiánya. Stílusa anyagához igazodik. A történeti részeknél sokszor szinte költői; a művek ismertetésénél hűvösen objektív, de itt is ott is meg kell akadni a szemnek néhány bántó kifejezésen s nem egyszer pongyolaságon is. A munkát a teljes jutalomdíj háromnegyedével jutalmazza a tanári kar. Szerzője: Szikszai István IV. é. theologus, 30 P összeggel jutalmaztatott a Pogány Istvánné-alap kamataiból. 7. Kazinczy és a művészetek c. pályamunkára „Anchio pittore sono" jeligével 1 pályamunka érkezett be. Bírálata a következő: A néhány év óta meddő Kazinczy-pályázat vékony sikere mégis biztatás arra, hogy a pataki ifjúságból nem halt ki nagy elődje, Kazinczy iránt a kegyelet. A mű kellően foglalkozik Kazinczynak a művészetekhez való viszonyával. Főként a festészettel való kapcsolata érdekli, de kitér az építészet, szobrászat, zene, színészet (s az apróbb művészetek: rézmetszés, rajz) szempontjából megemlíthető vonásokra is. Kár, hogy mellőzi a pataki dolgokat, arra utalva, hogy ezt Harsányi már feldolgozta. A nagykönyvtárban lévő, egykor az ő birtokában volt képeket nem ismerteti. Eléggé felhasználja a forrásokat, főleg Kazinczy levelezését, de még többre is utalhatott volna. (I. K. 1916. 158—168. Debr. Szemle stb.) Nem vizsgálja pl. Kazinczynak a debreceni rézmetsző diákokkal, meg a pataki diákokkal való kapcsolatát sem. A széphalmi mauzóleum tárgyai is beszédes bizonyságok lehettek volna tárgyához. — Stílusát sokszor idegen szókkal, írását íráshibákkal rontja meg. (Legkiválóbbak (120.1.91., 131., 132., 148. 1.) Van félreértés is benne (105.1.) s értelmetlenség (110.1.) Mindezek a sietésnek tulajdoníthatók. Egyébként buzdításból teljes díjra érdemes. Szerzője: Orgoványi György IV. é. theologus, 40 pengő összeggel jutalmaztatott a Magyar Tudományos Akadémia adományából.