Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1933

7 nemzeti összefogás gondolatait. Magunk sem lehetünk más meggyőződésben, mint abban, hogy csak a nacionalizmus fundamentumán állva lehet a nemzetek versenyében létjogosultságunk, életünk és jövendőnk. A jövendő azonban a neveléstől függ. Milyen legyen tehát a nevelés a megújhodott nacionalizmus irányzatára tekintettel? Mi más lehetne, mint nemzetnevelés. A nemzeti önvédelem szempontjából is egyedül biztos pedagógia. Sok szó esett arról az elmúlt esztendőben, hogy a kommunista propaganda az ifjúságra veti rá magát. Kaptunk is egy kis ízelítőt mérgező erejéből. Arról is hallottunk, hogy az ifjúság épen lelki struktúrájánál fogva mennyire hajlamos szélsőségekre, sőt azt is megállapították az ifjúság lelkiéletével foglalkozó tudós búvárok, hogy hajlamos elfordulni a nemzeti érzést tápláló nemzeti mult forrásaitól is. Az öntudatos nemzetnevelés védőbástya, amelyen megtörnek az ellenséges támadás nyilai. De mindenekfelett pozitív erőket köt be az ifjúság életébe. Határozott célt tűz elébe és aktív erőket hív elő azok szolgálatára. Melyek a nemzetnevelés alapgondolatai ? Annál is inkább tudakozódnunk kell e kérdés felől, mert nemzeti életünk vezérgondolatára, a nemzeti öncéluságra tekintettel közoktatásügyi kormányzatunk is a leghatározottabban képviseli a nemzetnevelés célkitűzéseit. Szögezzük le az alapelvet: Ha az individualizmus peda^ gógiája nem ismer el az egyén jogán kívül más jogot, ha a kollektivizmus pedagógiája viszont a közösség jogát tekinti kizárólagosnak, akkor a nemzetnevelés az ellentétek kiegyenlítésére törekszik, mert az egyéni és szociális is egyben. Egyéni nevelés a nemzetnevelés, mert sohasem téveszti el szem elől, hogy a gyermek és ifjú sajátos erőket hordozó egyed s abban a meggyőződésben van, hogy ezeket az egyéni erőket, csakis egyéni kezeléssel' a gyermeki és ifjúi lélekbe való szeretetteljes elmélyegéssel képes kitermelni és felszínre hozni. Egyéni nevelés a nemzetnevelés, mert önállóságra nevel. Talán sohasem volt idő, amikor nehezebb feladatok előtt állott volna az ifjúság, mint ma. Mintha bezárultak volna számára az életforrások ! Ebben a rideg világban csak izmos ifjúság képes megállani. Említeni szokták, hogy ma az ifjúság több önállósággal rendelkezik, mint régen. Erre azonban öntudatosan is nevelni kell, mert csak az öntudatos és önálló ifjú képes felvenni a harcot a mostoha viszonyokkal, általában az élet feladataival. Önállóságot azonban csak egyéni nevelés uján lehet kifejleszteni, a gyermek és ifjú egyéni hajlamainak gondos felismerése és építése útján. A nemzetnevelés egyéni nevelés. Korunk szellemi áramlatait kutató gondolkozók gyakran emlegetik a reálizmust, mint korunk új világszemléletét. Szólnak egy előbbi világszemléletnek, az idealizmusnak bukásáról. Emlegetik, hogy a reálizmus különös figyelemmel van az élet reális tényeire, azoktól nem akar elszakítani, hogy mindenes-