Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1932

6 idők, az újabban reánk szakadt különféle válságok, ezer meg ezer gátlásai az életnek, de minél sötétebben tornyosulnak az akadályok, annál hevesebb az életért való kiáltás s különösen az ifjúság lelkében talán sohase volt még elevenebb, frissebb az életvágy, mint ma. Milyen mohón kap az élet aranyalmája után! Mindig emésztőbb az élet szomjúsága, de üdítő itala nincsen, igazi életforrásokra nem talál. János evangéliumában ezt olvassuk : „ A beszédek, amelyeket én szólok, lélek és élet. . ." A lélekben vannak az élet forrásai elrejtve. Világunk azért vonaglik olyan halálos szorongások között, mert kiveszőben van abból a szellem, a lélek. Mély igazsága van Makkai Sándor ama gondolatának, hogy minden nyomorúságnak, pénzügyi és gazdasági válságnak lelki okai vannak. Ha azt akarjuk, hogy újra pezsgő élet támadjon a földön, régi piedesztáljára kell állítanunk a lelket. Hol lehetne inkább teret készíteni, a lélek, a szellem számára, mint az örök eszmények és célok szolgálatára elsősorban hivatott ifjúságban ! Sárospataki főiskolánkról büszke önérzettel szoktuk emlegetni, hogy négyszázados múltjában mindig a kor uralkodó eszméinek volt a zászlóvivője, hogy mindig előljárt a jövendő életcsiráinak elhintésében. Mindig erőteljesen hangsúlyoztam azt, hogy főiskolánknak minden értéke attól függ, hogy mennyi teremtő erejű szellemiséget képes maga körül árasztani. Az elmúlt esztendőkben megerősítettük főiskolánk tartó oszlopait, újjáépítettük kőfalait. Örömteljes érzések járják át lelkünket, ha tekintetünk megpihen gyönyörű szép épületeinken vagy ha elgondolkozunk azon, hogy a mi kedves Sárospatakunk uj intézmények létesítésével is növekedett missziójának végzésére. Örömmel tölt el az a tudat, hogy főiskolánk fejlődését nagy jubileumi ünnepünkön ország-világ előtt dokumentálhattuk. Miután azonban könnyen hozzánk férkőzhetik a kísértés, hogy megelégedjünk külső fejlődésével, hangos szóval hirdetem, hogy minél több erőt fejtettünk ki a külső építésben, annál fokozottabban kell csüggenünk igazi hivatásunkon : a szellemnek, a léleknek a szolgálatán. S amikor ma halálosan beteg az emberiség lelkisége s amikor különösképen fojtogatja épen az ifiúságot a halálos ár, fokozott mértékben kell küzdenünk a lélek diadaláért. A szellem diadalának kell teret készítenünk a tudomány fokozott szolgálata által, magasabb és tisztább erkölcsi élet ápolásában, minden szépnek és jónak kultusza útján. P. Maury fent említett előadásában azt emelte ki mindenek felett, hogy az ifjúság lelkiválságának legfőbb oka abban van, hogy elvetette lábai alól az élet legfőbb fundamentumait s hogy uj élet csak akkor támad, ha visszaállítjuk annak abszolút alapjait. Az életnek és a halálnak mai tusájában meggyőződéssel valljuk, hogy csak az élő Istenben