Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1931

45 19. A lelkészi és világi gondnok urak látogatása ez évben még a szokásosnál is többször ismétlődött. Gondjuk, figyelmük mindenre kiterjedt a legelmélyülőbb szellemi és erkölcsi kérdések vizsgálása mellett nem maradtak mellőzve a jelentéktelennek látszó mozzanatok sem, amelyeknek öszszegéből adódik azonban az összeség képe. Anyagi és személyi ügyek, az új angol-internátus külső-belső élete, tanítási órákon látogatás és a vallás-erkölcsi nevelés részletei stb. mind kedves dolguk és áldozatos gondjuk tárgya. 20. Április 14-én volt Miskolcon Farkas István püspök ur avatási ünnepélye és beiktatása. Főiskolánkból nagyobb küldöttség vett részt a díszes ünnepélyen. A közigazgató mindjárt annak a küldöttségnek tagja lett, amely a püspököt az iktató ünnepre meghívta. Az üdvözlések során a világi gondnok úrral élünkön, elébb F. Farkas Géza gondok ur az ig. tanács, majd Elekes Imre közigazgató a főiskola és tanitóképző-intézet tanári testületei és ifjúságai nevében üdvözölték. A küldöttségben részt vettek: Dr. Vasady Béla theol. ak. igazgató, Kovács Dezső tan. képzőint. igazgató, Dr. Marton János, Dr. Mátyás Ernő, Dr. Trócsányi József, Nóvák Sándor, Bódy Dénes főisk. tanárok, Martin Miklós szenior, és tiz akad. ifjú. A Főtiszteletű püspök ur a főiskola iránt való való ragaszkodó fiúi szeretetéről biztosította a küldöttséget és szívesen fogadta hódoló tisztelgését. 21. Április 15. Megint súlyos veszteség: Nagymélt. Dókus Ernő úrnak főgondnoki tisztéről való lemondása. Akkor még reménykedtünk. Majd megbizonyosodva a változhatatlanról, a közisk. szék jegyzőkönyvében vett fájdalmas búcsút és veszteségének tolmácsolására a két igazgató személyesen is jelentkezett tisztelgő látogatásra. Miután nem volt szerencsés otthon találni, rövid hetek multán elébb gyönyörű levélben úgy a közisk. széktől, mint személy szerint a közigazgatótól vett búcsút a lemondott főgondnok úr, majd maga kereste fel személyesen lakásaikon és hivatalaikban azokat, akikkel hivatalos ügyek intézésénél érintkezése volt. Könnyekig megindító, bensőséges percek voltak ezek, melyeknek emléke örökre beégetődik a lélekbe. A minden tényével egyre növekedő, óriásivá emelkedett kormányzó és ember legyen áldott Istentől végiglen . . . 22. Május 5-én bensőséges családi ünnepélyünk volt: 37 növendékünk lett a konfirmáció úlján ref. gyülekezetünk önálló tagjává. Miután előző napokra az igazgató jelenlétében bizonyságot tettek hitbéli tudásukról, az ünnepélyen az egész gyülekezet előtt bizonyságot tettek hitükről s a tanári és szülei tagokból álló gyülekezetnek bensőséges formák között lettek második szakramentumban részesült tagjai. A felemelő istentiszteleten Bódy Dénes vallástanár és Szabó Zoltán főisk. lelkész fungáltak szokott bensőséggel.