Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

II. Évmegnyító beszéd. — 1930. szept. lü-én elmondta: Elekes Imre közigazgató. — A közelgő nagy beszámolás ünnepi érzelmével szivünkben gyűltünk össze az isk. év ünnepélyes megnyitása alkalmával. Ki tudná részeire bontani azokat az érzelmeket, amelyeknek izgalma, láza, aggodalma és reménykedése, csüggedő elégedetlensége és hivő bizonyossága rabul ejti a sziveket és cselekvésre lendíti a karokat, hogy még ezt is, azt is rendbe hozzuk, összhangba illesszük, elrendezzük Közülünk ki nem látott rendes ház képét sátoros ünnep nag, hetében? Mikor minden épkézláb ember versenyezve sürgő lődik, hogy a nagy vendég fogadtatása méltó legyen ? Valami magasztos hevület lepi meg a ház apraját-nagyjá

v mindenki készül, hogy tisztább, jobb, nemesebb legyen, mij máskor; hogy amikor az utolsó délután megkondul a vecse. nyére hivó harang, letehessük 1—2 napra a munka eszkö zét, levetkőzhessük hétköznapiságunkat és nyiltan álljunk meg az Úr tornácában és lelkünk redői semmit ne takarjanak az amúgy is vesékig látó tekintet előtt. Főiskolánknál ez az év az ünnepi „nagy hét", melyen megújítják a régi házat, hogy az innen keletre-nyugatra. északra-délre életbe szállt fiak visszatérve, egy nagy család ihlettel telt, magasztos óráit szentelhessék egymásnak, alázatos szívvel számolva be mindnyájan, hogyan gazdálkodtunk a tálentumokkal. Kiket várunk e nagy ünnepünkön ? Ki tudna e felbuzgó kérdésre pontos felsorolással felelni ? ! De mégis szólnom kell erről, hogy a várás szent izgalmát csillapítsam a bizonyosság balzsamával. Várjuk legelső sorban a mi Megváltónkat, Isten szent lelkének kitöltetését, a mi Istenünket, édes Atyánkat. Minden tudománynak kezdete az Istennek félelme. A mi főiskolánk címeres Angyalának ruháját szelek sodorják. De jobbjában a biblia, felnyitva, mint amelyet örökös és állandó használat céljából tár elénk, — mutatja, hogy a kezdet és a vég és ami e kettő között van, az Életkönyvében vagyon megírva. De nem elég olvasni — és élni: hirdetni is kell. Harsogjon bele a mindennapi életbe, legyen lelki-testi életünknek kovásza, mustármagja, levegője, esője, harmatja, napfénye. Ezt mondja nekünk a címeres angyal balkezében levő harsona. Lábai alatt golyók vannak: a megállást, véget i nem ismerő, szüntelen haladó mozgást jelképező élet golyói ezek. Az egyenletes, ugrást nem ismerő, kiegyensúlyozott ' haladás mozgása szükséges ahoz, hogy Istennek népévé