Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

42 A közpénztári alapok jövedelmének elégtelensége folytán a főiskola, mely egészen az 1911-iki államsegély-szerződés megkötéséig a hívek áldozatkész adományaiból tartotta fenn magát, ma igen nagy részben államsegélyből tartja fenn magát. Az állam viseli a gimn. tanárok fizetésénnk 76 "/„-át, a theol. tanároknak a családi pótlékát s a theológia kap évi 4150 pengő fentartási államsegélyt. Pedig az ideál az volna, hogy a pataki iskola teljesen a maga lábán járjon, úgy mint századokon át. Ha ez az ideál a mai nehéz viszonyok közt elérhetetlennek látszik is, mégis fölöttébb kívánatos volna, hogy a közpénztári alapok a régi nagy tradícióknak megfelelőleg tehetősebbek által időnként növeltessenek, egyfelől, hogy minél nagyobb mértékben mondhassuk a főiskolát önmagáénak, másfelől, hogy minél nagyobb legyen az erőtartalék egy radikális politikai fordulat esetén fenyegető államsegélymegvonás esetére. Bölcs előrelátással teremtette meg száz év előtt a nagy Vay József a Vay-Mocsáry közpénztári alapot, mely a világháború küszöbén 868.666'33 arany koronát tett ki, melynek egy része tőkésíttetett, másik megnyílt része pedig 1914-ben 40.000 arany korona jövedelmet biztosított a főiskolának. Ugyanilyen tartalékcélt szolgált az Új-Vay-Mocsáry-alap, mely rendeltetése szerint 200.000 koronára volt növelendő s 1914ben már 116.317 koronára rúgott. Mindezeket a nagy alapokat a világháború elseperte. Új nagy alapokra van szükség a főiskola jövendő fejlesztésére. Hisszük, hogy a jubileum alkalmából lesznek nagy megihletések, melyek — úgy, mint a múltban — gondvíselésszerüleg fogják hatalmas lépéssel előre vinni a főiskolai közpénztári alapok növelésének s ezzel a főiskola fejlődésének ügyét. A Közpénztár legtekintélyesebb jövedelmet nyújtó vagyonrészei : Györgytarló, Bálványos, P. Horváth-puszta (ezelőtt Istvánháza) s a szőlő. Az általános mezőgazdasági krizis s a szőlőgazdasági válság még az előző évinél is jobban érezteti hatását. Györgytarlón a házi gazdálkodás és feles gazdálkodás eredményét károsan befolyásolta 1930. évben a hosszan tartó szárazság s a szemtermények megszorulása. A gyengébb eredményt s terményárakat igyekeztünk ellensúlyozni állattartással, tejtermeléssel (e gazdaság látja el tejjel a tápintézetet és a tanítóképzőt), de az eredmény (számlákat csak június 30-án zárjuk) így is kevesebb lesz az előirányzottnál s még inkább az 1929/30. év eredményénél. A szintén házi kezelésben levő Bálványos (363 kat. hold) eredményszámlája nem igen fog csalódást okozni (jó lóheremagtermés). Az 1931. évi terméseredményt károsan befolyásolja a szerecsenpoloska kártétele (helyenként 80 "/„) s a hosszantartó tavaszi szárazság. Györgytarló tiszta jövedelme 1929/30. évben 52.721 80 P, Bálványosé 17.183-54 P volt, tehát jelentékenyen több>