Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

146 A városnak két legkiemelkedőbb nevezetessége a vár és a ref. főiskola. A Rákóczi-vár néven ismeretes, de eredetileg sokkal régibb vár és várkastély egy része, a Bodrog folyó felől. A vár története visszanyúlik a honfoglalás koráig. Sárospatak az Árpádházbeli királyok kedvelt tartózkodási helye s ez időben a vár körüli város „királyi város" volt. Egyik forrás és a hagyomány szerint itt születet Szent Erzsébet (1207), II. Endre király leánya; itt született IV. v. Kun László király (1262), V. István király és Erzsébet fia. A vár tulajdonosai közt királyok, fejedelmek, nádorok, hercegek voltak. Mátyás király is nagy gondot fordított a várra és a városra. A város már a reformáció előtti időkben hires iskolaváros volt. Itt tanult akkor Szalkay László, a későbbi esztergomi érsek, Mohács egyik hősi halottja. A Perényiek, Dobók, Lorántffiak után a Rákócziak birtoka lett. Azóta a köztudatban mint Rákóczi-vár ismeretes. Ez időben a magyar nemzeti küzdelmek központja, többször országgyűlések színhelye. A vár a szatmári békekötés óta külföldi eredetű családok birtoka. A főiskolát Perényi Péter főúr alapította 1531-ben. Akkor még csak triviális iskola volt. Fia: Perényi Gábor, kollégiummá fejlesztette 1549-ben. Ezzel Sárospatak lett a magyarság védőbástyája észak felé. Egyúttal a protestántizmus