Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

191 Sajószentpéterre.'

6

0 A sajószentpéteri gyűlés elhalasztotta a döntést és pedig a december 21-i miskolci gyűlésre, melyen a megjelent követek Ferdinánd mellett foglaltak állást.

161 Közben azonban már folytak a tárgyalások Ferdinánd megbízottja, Serédi Gáspár és Martinuzzi között. Fráter György hajlandó volt végrehajtani a nagyváradi szerződést, ha Izabella és János Zsigmond igényei kielégíttetnek. így jött létre 1541. december 29-én a gyalui szerződés.

16

2 Újra papíron volt tehát az ország egyesítésének elve, melyet azonban csak úgy lehetett volna megvalósítani, ha Ferdinánd ki tudta volna verni a törököt az országból. Hogy képtelen volt megfelelni Ígéretének, t. i. Izabella és János Zsigmond kielégítésének, hamar bebizonyosodott. Hogy a törököt sem tudja kiverni, szintén nyilvánvaló lett. Pedig a speyeri birodalmi gyűlés tekintélyes haderőt szavazott meg, küldtek a szomszéd államok is hadakat, úgyhogy kb. 80,000 főnyi sereg állott a fővezérnek, Brandenburgi Joachimnak rendelkezésére. S ez a tekintélyes sereg igazán kivánta a harcot. Azonban hiába, a fővezér tehetetlensége kudarcba, csúfos vereségbe fullasztotta a hadjáratot. Budáról akarták kiverni a törököt s mégis Pestet kezték ostromolni. Perényi s a magyarok hiába tanácsolták Buda ostromát. Ő és katonái megállották kétségkívül helyüket, de minden vitézség kárba veszett a vezér tudatlansága és tunyasága miatt. Egy hetet töltöttek már el Pest alatt, mikor Joachim megkezdte lövetni a falakat; de 3 nap alatt befejezetnek jelentette ki a hadműveleteket s Pestet sem véve be, — visszavonult.

16

3 Ennél a kudarcnál — írta Ferdinánd V. Károlynak, — nagyobb szégyen és gyalázat még nem {érte a birodalmat.

164 Bennünket közelebbről annyiban érdekel a csúfos véget ért nagy hadivállalat, mert ez vágta ketté Perényi Péter politikai pályáját s közvetve ez lett az oka halálának is. U. i e hadjárat után Ferdinánd elfogatta és Bécsújhelyben fogságra vettette Perényit s testileg-lelkileg megtörve csak 1548-ban eresztette szabadon, úgyhogy kiszabadulása után haza sem jöhetett, hanem pár nap múlva Bécsben meghalt.

16

5 Önként vetődik fel a kérdés, miért fogták el s miért zárták el Perényit? Hiszen Perényi nemcsak Szapolyai halála után általában, hanem még 1542-ben is oly bizalmasa volt Ferdinándnak, hogy az még az 1542-iki besztercebányai országgyűlésen is előkelő és bizalmi szerepet ruházott rá, 16

0 Fraknói: M. O. E. II. 289—92. 16

1 Fraknói: M. O. E. II. 284—85 és Lukinich: i. m. 40. 10

2 Lukinich: i. m. 40. 1

0» Istvánfy: i. m. XV. 153—56; Hóman-Szekfű: IV. 41—42. 10

1 Lukinich: i. m. 43. i"

5 Istvánffy: i. m. XI. 105 és XV. 157.