Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

183 hogy történnek-e valósággal nagyszerű hadi készületek mind a Dunánál, mind a Drávánál, mert az eddigi nyomorú eljárásban Péter nem akart részt venni, habár a félországot is ajándékoznák neki; s hogy húzás-halasztás nélkül adassék válasz e pontokra."

11

0 Látjuk tehát, hogy az anyagiakon kívül igen magas szempontok vannak kikötéseiben: a lelkiismereti szabadság elve és a haza megvédésének ügye. Ez a két pont volt az, amelyre nem adhatott Ferdinánd kielégítő választ. Nem is pártolt hozzá Perényi. A tavasszal (1537) megindult hadműveletekben tehát Perényi — bár az alkudozások folytak vele — Ferdinánd ellen harcolt. E csatározások színtere, melyekben Perényi is résztvett, a Felvidék volt. A harc célja tulajdonkép Kassa visszafoglalása lett volna, melyet 1536 telén szereztek meg a Szapolyai-pártiak. E csatározások helyi jelentőségűek maradtak, egyik fél sem ért el nagyobb eredményt; azonban bennünket közelebbről érdekel egy epizódja, melyet Sperfogel jegyzett fel a következőképen : „capti sunt currus 32 per Felsianos onerati pueris, puellis, et juvenculis mulieribus, quos Joannistae ceperunt Cassoviae, et in Villis circumjacentibus volentes ipsos ducere Varadinum ad Zapoljam, et inde ad Turcum: nara Petrus Perényi promisit Turco, se velle mittere aliquot millia puerorum, puellarumque, pro filio suo, qui est apud Turcam qua obses".'

1

1 Ezt a képtelen vádat sehol nem találjuk másutt s ez éppen a cáfolata is, mert nem lehet elképzelni, hogy egykorúak, vagy az országgyűlések szóvá ne tették volna. Sperfogel azonban megragadta az alkalmat, hogy az előtte nem szimpatikus Perényivel kapcsolatban feljegyezze ezt a mende-mondát. A felvidéki eseményeknél nagyobb, sőt döntő jelentőségű lett Ferdinándra az eszéki vereség. Ez aztán végleg megerősítette Ferdinándban a meggyőződést, hogy nincs mit tennie, mint kibékülni Szapolyaival. Erre kérte oly megható levélben Frangepán Ferenc, aki a török veszedelmet ecsetelve, az ország birtoklására vonatkozólag figyelmezteti Ferdinándot, hogy: „Melius enim est, eam habere post aliquos annos, quam unquam""

2 Ugyanily szellem hatja át Várday érsek levelét is,

11

3 kit ezután megbízott, hogy puhatolja ki. milyen feltételek alatt kötne Szapolyai békét; Várday viszont Brodarics István váci püspöktől szerzett információt, melyeket közölt Ferdinánddal.

1'

4 Az egyezkedésre nagyon is rá volt utalva Ferdinánd, mert pl. a nyitrai részleges gyűlésen 11

0 Szalay: i. m. IV. 183. 11

1 Wagner: Analecta II. 187. 112 E. E. III. 125. ii" E. E. III. 160—162. "

4 E. E. 170. és 175.