Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

181 A velencei követ jelentésében pedig azt olvassuk, hogy az esztergomi érseket csak azért tartóztatja Bécsben Ferdinánd, mert fél, hogyha visszaengedi, átpártol Szapolyaihoz.

9

9 Perényi ebben az időben már Patakot tekintette állandó tartózkodási helyének s be is rendezkedett itt minden tekintetben. Patakra és környékére ő kezdte meg áttelepíteni jobbágyságát Valpó megyéből, amit aztán fia, Perényi Gábor is folytatott.

100 Magát a várat és a várost is átalakította építkezéseivel. 1534 februárjában oly mesterembereket kért Kassa városbírájától és tanácsától, kik értenek az erődítmények építéséhez.'

01 A már említett egykori lőcsei krónikás, Sperfogel, panaszkodik is, hogy a Ferdinánd-párti Katzianer a Szapolyaipártiakkal játszik össze, kik ajándékokkal vesztegetik meg; árthatna nekik, mégsem árt s a bányavárosok akarata ellenére és kárára elnézi Perényinek pataki építkezését: „... evidens est Catzianerum cum Zapolyianís colludere: muneribus ab eis victus, pluribus vicibus eis nocere potuisset, noluit tamen ;"

10, „... contra voluntatem, et etiam in maximum damnum omnium Civitatum admiserit Perenyio hanc aedificationem."

10

3 Az 1536-iki évben újra országos viszonylatban szerepel Perényi; arról volt u. i. 1535-ben igen komoly formában szó, hogy Szapolyai kibékül Ferdinánddal, mert úgy látta, hogy a törökben végleg nem bizhatik. Ferdinánd azonban nem fogadta el azt az ajánlatot, hogy adja nőül leányát Szapolyaihoz s -bírja mindenikük azt, amit ép hatalmában tart. Ferdinánd nem a magyar állami egységet, hanem hatalmi szempontokat tartva szem előtt, elvben jogot formált az egész országhoz, de annak egy részét hajlandó volt kifejezetten csak Jánosnak átengedni. Az ismételt eredménytelen tárgyalások azonban nem vitték előbbre az ügyet s végül Ferdinánd, ügye gyengén állván, azt ajánlotta, hogy német kormányzót kell Magyarországba küldeni, de ez ellen, érthetőleg, mindenki tiltakozott: „Hungari referentibus plurimis nolebant habere gubernatorem Alemannum nec etiam aliquem Alemannicum exercitum sive peditum, sive equitum".'

0

4 Különösen a Felvidék szenvedett sokat Ferdinánd zsoldosaitól, nem csoda tehát, ha ott heves mozgalom meg a viszonyok megjavítására. Szikszón jöttek össze a felvidéki rendek 1536-ban, hogy ott a hataímaskodások megszüntetéséről stb. tanácskozzanak. De a gyűlésen más is történt: Perényi Pétert országos kapitánnyá akarták kikiáltani, amit azonban — saját 9

9 Óváry: i. m. II. 61. ,

0° Takáts S.: Rajzok a török világból II. 259. 10

1 E. E. II. 331. 10

2 Wagner: Analecta II. 172. 10

3 U. ott 173. 10

4 Wagner: Analecta II. 182.