Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

170 úr gyűlést hirdetett 1531. máre. 19-re Bélavárra, melynek meghívóját első helyen Perényi Péter írta alá. Igen érdekes a meghívóban az a kitétel, hogy csak a haza üdvéről fognak tárgyalni és határozni: „Ubi et nos Deo íavente intererimus, nec de aliis, nisi de his, quae salutem Patriae, et tuitionem Fidei concernere videbuntur, tractare habebimus, et concludere. i A gyűlés össze is jött Bélavárra s dacára a rövid terminusnak, igen népes volt. " A hazafiúi fájdalom elnyomta a gyűlésen a pártszenvedélyeket, hiszen mindkét király ellen saját párthívei emeltek súlyos vádakat; nem egyiket, vagy másikat, hanem mindkettőt okolták, hogy az ország a pusztulás szélére jutott. Perényi személye a figyelem és érdeklődés középpontját képezte, mert ő jelentette be Babocsán, hogy az összes rendek előtt kell a megoldás mikéntjéről beszélni. Most aztán előadta, hogy nézete szerint nincs más megoldás, mint hogy álljon az egész ország Szapolyai mellé. Ez egyszerűnek látszó javaslatot azzal indokolta, hogy őt Ibrahim nagyvezír élőszóval, levelei és követei által is felszólította arra, hogy értesse meg ennek fontosságát a magyar urakkal.

6

7 Ugyanilyen értelmű, János ügyét a rendek lelkére kötő volt Várallyay Szaniszló székesfehérvári püspök levele is, melyet márc. 16-án írt; ő is csak abban látta a haza üdvét, ha egyértelmiileg Szapolyaíhoz csatlakoznak: „Quod si divine miserationis pietate concordiam stabiliveritis ac sincero corde et affectu, habentes pre oculis non privatum, sed publicum commodum, in pium et clementissimum dominum nostrum, dominum Joannem Regem Hungarie uno voto et suffragio per Dominationes Vestras et alios regnicolas totius regni electum et coronatum affectus vestros (si qui videlicet hactenus utcunque aliter ex Dominationibus Vestris sensissent vei a Sua Maiestate defecissent) sincere declinaveritis: magna et ingens erit fiducia recuperande libertatis regni et pacis, quamque concesserat." 8 Bár egyszerűnek és tetszősnek látszott Perényi javaslata, a rendek nem mertek az egész ország nevében határozni, azért a gyűlés harmadik napján elhatározták, hogy országgyűlést hívnak össze Veszprémbe, május 18-ra, ahol, mint írják: „... et nos favente Deo intererimus, ac cum eisdem, caeterisque DD., et Fratribus nostris, ad quos etiam similes dedimus Litteras, semoto omni odio, simultate, factione, rerumque, et Bonorum alienorum cupiditate, et detentione solum Deum, et futuram tranquillitatem Reipublicae nostrae prae oculis habentes, nemine, ipsos Concives vestros in aliud cogente, sed « Kovachich: i. m. III. 136. C

6 Fraknói; M. O. E. I. 315. 6' Fraknói: M. O. E. I. 315. 6

8 E. E. II. 124.