Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928

160 terelte, a fizikát és kémiát a legszorosabb kapcsolatba hozta egymassal; határvonaluk elmosódott. Az anyag oszthatatlannak gondolt legkisebb építőkövei az atomok voltak eddig, az újabb vizsgálatok pedig arra az eredményre vezettek, hogy az anyag atomjai is elektronokból épülnek fel. Az elektromos és optikai jelenségek az elektronoknak eloszlásától és mozgásától függnek. Bár az e ektronelmélet összefoglaló leírásával a modern fizikai kutatások terén nagy szolgálatot tett, mégsem bizonyult elegendőnek az anyagszerkezeti kerdésekkel összefüggő színképek törvényszerűségeinek, minden részletre kiterjedő megmagyarázására. Rutherford után Niels Bohr dán fizikusé az érdem, hogy híres atom-modelljével, az anyagszerkezeti vizsgálatoknak egészen új irányt szabott. Mielőtt ennek tárgyalására rátérnék, előbb szólni kell a modern fizika egyik legnagyobb jelentőségű elméletéről, a kvantumélméletről, mely egészen új és merész felfogásával a klasszikus fizikának nagy és átfogó elveit válságos helyzetbe hozta. A kvantumelméletet a fekete test sugárzásának vizsgálata vezette be. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a sugárzásnak a hőmérséklettől függő erőssége nem egyezett a klasszikus mechanika és elektro-dynamika elméleti követelményeivel. Ezek a nehézségek vezették Planckot a kvantumelmélet felállítására. (1900.) A kvantumelmélet alapfeltevései nem dedukálhatók a klaszszikus fizika alapelveiből s úgy látszik, hogy itt a természeti törvényszerűségek új megismerésével van dolgunk. Planck szerint a testekre eső sugárzó energiának absorptiója és emissiója nem folytonosan, hanem az elemi kvantum egész számú többszörösei szerint történik. Planck tehát felteszi, hogy az energiát nem lehet a végtelenségig osztani, hanem van egy bizonyos legkisebb, oszthatatlan része: az energia kvantum. Ez az elemi energia mennyiség (energia adag) a rezgésszámtól függ s meghatározza az s = h r formula, ahol h universális állandónak az értéke: 6'55. 10

—2

7 erg. sec. Planck feltevése merész ujitás volt, hiszen a természeti folyamatok kontinuitása helyett az energia kicserélődésének ugrásszerű lefolyását állítja s szerinte az energia is atomos szerkezetű. A kvantum elmélet mozgási területe kezdetben egész kicsiny volt, később azonban mindinkább kiszélesedett, úgy hogy az atomok eddig rejtett sajátságai is ismeretessé lettek. így pl. a fényelektromos jelenségek, a Röntgensugaraknál a fékezésbeli x sugár keletkezése stb. a kvantumelmélettel megmagyarázhatók. Ellenben pl. a polarizációt és az interferencia jelenségét csakis a klasszikus hullámelmélet tudja értelmezni. A két elmélet erős harcot viv egymással ; hogy melyiké lesz a pálma, azt csak a további kutatások dönthetik el. Rutherfordnak a radioaktív anyagok sugárzásával kapcsolatos vizsgálata az atomok belső világának rendkívül érdekes képét tárja fel. Az ő atom-modellje szerint minden atom középpontjában