Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928

158 Még a 19. század alkonyán azonban nagy meglepetés érte a fizikusokat. 1895-ben Röntgen bemutatta a róla elnevezett sugarakat. A sugarak keletkezése és az elnyelési jelenségek új, csodálatos világot tártak fel. Egy év múlva pedig 1896 ban ismeretesekké váltak a radioaktív anyagok sajátságai Mindezeket a 19. század fizikájának alapfogalmaival nem lehetett megmagyarázni. A fizikusok kétféle irányban igyekeztek az előállott krízist megoldani. Először is nagy buzgalommal tanulmányozták a Röntgen és radioaktív jelenségeket. Ezzel 10 év alatt el is készül'ek. Másodszor pedig vizsgálat tárgyává tették a fizika alapfogalmait, alapelveit. Az első irányú megoldási törekvés létrehozta az úgynevezett elektronelméletet, mely letért az eddig örökké változatlannak hitt atomok képzetéről, a régi mikrokozmosz mellé egy új, atomon belül levő mikrokozmoszt állított. A további vizsgálatok során Planck felállította kvantumelméletét, elvetve a természeti folyamatok kontinuitásának gondolatát. A fizika válságának második irányú megoldásánál arra a következtetésre jutottak, hogy a fizikai alapfogalmak nem realitások. Einstein megalkotta relativitást elméletét, melyben az alapfogalmak új tartalmat nyertek s a fizikai jelenségek lefolyása is más megvilágításba jutott. Ezzel a hármas tagozódással már meg is jelöltem azokat a főbb kérdéseket, amelyekhez a modern fizika vizsgálatai kapcsolódnak. Ezekről kívánok nagy vonásokban általános képet nyújtani s szeretnék bepillantani abba a csodás új világba, melyben a természet jelenségeinek megmagyarázására a makrokozmosz mellé az alkotó emberi szellem egy láthatatlan subatomisztikus mikrokozmoszt épített fel. Az anyag korpuszkuláris elméletének kimélyítéséből jött létre az elektronelmélet. 3—4 évtizeddel ezelőtt még nem igen beszéltek elektronról s most pedig mindenhol szerepel a fizikában. Anyagszerkezeti kérdésekkel már az ókorban is foglalkoztak s az idők folyamán az a felfogás alakult ki, hogy az anyag igen sok kicsiny részecske, korpuszkula halmaza. A korpuszkuláris elmélet a 19. században Dalton nyomán nagyon kiszélesedett, úgy hogy feltevéseivel Clausius, majd Maxwell, Boltzmann és még mások a termikus jelenségek jórészét s a gázok viselkedését is értelmezni tudták. Hátránya volt, hogy egyes részecskéket nem lehetett megfigyelés tágyává tenni, mert a jelenségeknél csak együttes hatások jelentkeztek. Azonban a ritkított gázokban történő kisülések, majd a radioaktív anyagok sugárzása s egyéb jelenségek is a korpuszkulák sajátságainak biztosabb megismeréséhez vezettek. A katódsugarak felfedezése adta az első erősebb impulzust az elektronok tanulmányozásához. Ha a zárt edénybe foglalt gáz ritkítását kb. 0 01 mm. higanynyomásig fokozzuk, akkor az elektródokon bevezetett elektromos áram hatására előáll a katódsugárzás.