Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1927

12 hogyne kelne részvét mindnyájunk szívében, akik tudói vagyunk e szomorú hírnek és megértői, hogy mit jelentenek e szavak... És a hitves alig tudott férjének gyásza hordozásából magára venni, mikor Dr. Mátyás Ernő theol. tanár feleségének szívét tiporta földre a váratlan csapás, elveszítvén édes atyját, Péter Károly ny. esperest, az erdélyi igazgató-tanács egyik vezérférfiát. Es a mi résztvevő fájdalmunk hol a gyászba borúit családdal kesergett, hol a nagy veszteségen csüggedő erdélyi magyar hittestvéreink szívét simogatta szerető szóval, magunknak is szóló biztatással. Kevéssel utóbb egyik nyugalmazott kartársunk felesége, Radácsy Györgyné, szül. Bálint Erzsébet halt meg. A család már a szeretet nagy ünnepén fájdalmak közt vergődött, hogy a nagy veszteség mellett még ez ünnepet is örök gyász emléke fogja beárnyékolni. De csak néhány nap multán, dec. 29-én váltotta meg szenvedéseitől a könyörületes halál. És eltávozott a meleg szívű, galambepéjű jóságos nagyasszony, a család egyik középpontja, hogy két hét múltán, egy boldogságban töltött élet után őt követő férjének az élet gondosságával készítse elő a halál útját. Mert a családot összetartó áldásos meleg kihűltével isteni elvégezés kioltotta a fényt is: január 11-én este meghalt Radácsy György ny. theol. tanár, egyházkerületünk egykori főjegyzője, a főiskola gazd. választmányának 1882-től elébb tagja, majd elnöke. Segéd és kisegítő tanári működését is számításba véve, 54 évig tanárkodott. Személye és működése körül egykor országos zajjal folytak a harcok s ezek megértésére mellőzhetetlen nek tartom legalább a következőket elmondani. Az 1883-ban alkotott középiskolai törvény első lépés akart lenni a ref. középiskolák államsegélyének kínálásával az 1848. XX. tc.-ben kifejezett kiegyenlítő törvénynek. A törvény intenciója sokaknál aggodalmas volt, féltették egyházunk autonómiáját, mely az ország függetlenségének is egyik biztositéka volt, alig két évtizeddel azelőtt is. Bécs arra szoktatta általában a magyarságot, különösen és főleg a prot. egyházakat, hogy kezeitől akkor is tartson, ha ajándékot nyújt. A szegénység nagy volt, de a veszedelmet még súlyosabbnak látta a közvélemény egy része. Viszont, kisebb jelentőségű, teljesen szegény ref. középiskolák sietve vették igénybe az államsegélyt s csakhamar pompás új épületek, korszerűbb felszerelések és jobban fizetett tanárok példája mutatta, hogy az aggodalom momentán nem jogosult. íme, két világnézet összeütközésének tragikuma, amelynek egyik áldozatául a gazd. vál. elnököt tüntette fel a közvélemény egy része. A harcos felek gyakran tévednek, hangban és módokban kíméletlenek. De a cél mindkét fél részéről tiszteletreméltó és nemes: a főiskolának féltékeny szeretete.