Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1925

10 A személyi változások közé tartozik, hogy Bathó János fő­iskolai ének- és zenetanár 1925 szept. 1 tői betegsége miatt nyug­díjba vonult. Bithó János 21 évig állt a főiskola szolgálataban; az ifjúság lelkét dalaival kapta meg, amelyekben tovább él ma­gyaros szelleme és alkotó készsége Sikereinek emléke vessen fényt nyugalma éveire. Ha diákbúcsúdal szerint tőle is Válásra int immár az óra, szívesen kívánjuk neki a dal szavaival: „Isten megáldjon." Fájóan nélkülöztük január óta a Dr. Batta István sok­irányú és nagyértékű munkáját. E kiváló kartársunk egészségét nehéz betegség támadta meg. Súlyos operáción esett át, amely sikerült, de a beteg munkaereje még nem tért vissza. Még szíve szerettei, övéi sem kérhetik jobban mielőbbi felépüléséi, mint mi óhajtuk megszakadt munkái áldott folytathatá.-át. Egy forró szó hangozzék e helyről is felé, — ha szenved, — enyhületül. Tan székét belkörü helyettesítéssel látták el. miután külső helyettes be­állítása nem sikerült. Ugyancsak helyettes gyanánt látta el a főis­kolai ének- és zenetanári állást ez éven Kovács Béla pontossággal, szorgalommal és sikerrel. A tanítás és nevelés rendes keretek közt mozgó munkáján kivül minden alkalmat felhasználtunk a tanuló ifjúság vallási, haza­fias és kulturális szellemének ápolására. Arányosan beosztott ün­nepélyeink szolgálták különösen ezt a célt. Nem említve, hogy okt. 6 át, okt. 31-ét és márc. 15-ét a hagyományos széles keretek közt megtartottuk, — amelyeken — okt 6 án az Ujszászy Kálmán főiskolai szénior könnyes szavú mély honfigyásza, okt. 31 én a Bódy Dénes vallástanár szárnyra kelt lelke, márc. 15 én az Elekes Imre mintaszerű emlékbeszéde ragadta magával az finnt pre gyűl­teket. Ez évenként állandó jellegű ünnepélyeinken kivül is voltak feledhetetlen óráink. A Széchenyi ünnepélyen, nov. 21-én a dr. Rácz Lajos gondos ismertetése nyomán egyszerre elénk óriáslott a legnagyobb magyar képe és a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának fontossága A Lévay ünnepélyen, dtc. 14-én szinte személyes közelségbe hozta hozzánk a Mikes költőjét a Nóvák Sándor költő- és emberláttató, plasztikus művészete. 1926 febr. 11-én a gályarabok kiszabadulásának 250-ik évfordulóján ketten is siettünk meggyújtani az emlékezés fáklyáját és a Har­sányi István előadása után matától született meg az a gondolat, hogy állítsuk fel a várfogságot és gályarabságot viselt pataki di­ákok emléktábláját örök tanítójelül. Felséges fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc születésének 250 ik évfordulóján, 1926 márc. 27-én Sáros­patak és környéke egész hazaf'as közönségével a Rákóczi vár ud­varán tartottuk az ünnepélyt s ezrekre menő sokaság előtt, mint a magyar igazság harangszava kondult meg a történelem ítélete Rákóczi Ferenc küzdelmének és jellemének nagyszerűségéről a Csontos József ihletett ajakáról. A konfirrrációi ünnepélyt fényes sikerűvé teíte a Bódv Dénes gondos munkája. Az ifjúság a Köz­löny irodalmi délutánjával bravúros előadást nyújtott. Ezen Mécs László, a Felvidék nagyhírű írója a költői lángelme káprázatos

Next

/
Thumbnails
Contents