Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1925
10 A személyi változások közé tartozik, hogy Bathó János főiskolai ének- és zenetanár 1925 szept. 1 tői betegsége miatt nyugdíjba vonult. Bithó János 21 évig állt a főiskola szolgálataban; az ifjúság lelkét dalaival kapta meg, amelyekben tovább él magyaros szelleme és alkotó készsége Sikereinek emléke vessen fényt nyugalma éveire. Ha diákbúcsúdal szerint tőle is Válásra int immár az óra, szívesen kívánjuk neki a dal szavaival: „Isten megáldjon." Fájóan nélkülöztük január óta a Dr. Batta István sokirányú és nagyértékű munkáját. E kiváló kartársunk egészségét nehéz betegség támadta meg. Súlyos operáción esett át, amely sikerült, de a beteg munkaereje még nem tért vissza. Még szíve szerettei, övéi sem kérhetik jobban mielőbbi felépüléséi, mint mi óhajtuk megszakadt munkái áldott folytathatá.-át. Egy forró szó hangozzék e helyről is felé, — ha szenved, — enyhületül. Tan székét belkörü helyettesítéssel látták el. miután külső helyettes beállítása nem sikerült. Ugyancsak helyettes gyanánt látta el a főiskolai ének- és zenetanári állást ez éven Kovács Béla pontossággal, szorgalommal és sikerrel. A tanítás és nevelés rendes keretek közt mozgó munkáján kivül minden alkalmat felhasználtunk a tanuló ifjúság vallási, hazafias és kulturális szellemének ápolására. Arányosan beosztott ünnepélyeink szolgálták különösen ezt a célt. Nem említve, hogy okt. 6 át, okt. 31-ét és márc. 15-ét a hagyományos széles keretek közt megtartottuk, — amelyeken — okt 6 án az Ujszászy Kálmán főiskolai szénior könnyes szavú mély honfigyásza, okt. 31 én a Bódy Dénes vallástanár szárnyra kelt lelke, márc. 15 én az Elekes Imre mintaszerű emlékbeszéde ragadta magával az finnt pre gyűlteket. Ez évenként állandó jellegű ünnepélyeinken kivül is voltak feledhetetlen óráink. A Széchenyi ünnepélyen, nov. 21-én a dr. Rácz Lajos gondos ismertetése nyomán egyszerre elénk óriáslott a legnagyobb magyar képe és a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának fontossága A Lévay ünnepélyen, dtc. 14-én szinte személyes közelségbe hozta hozzánk a Mikes költőjét a Nóvák Sándor költő- és emberláttató, plasztikus művészete. 1926 febr. 11-én a gályarabok kiszabadulásának 250-ik évfordulóján ketten is siettünk meggyújtani az emlékezés fáklyáját és a Harsányi István előadása után matától született meg az a gondolat, hogy állítsuk fel a várfogságot és gályarabságot viselt pataki diákok emléktábláját örök tanítójelül. Felséges fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc születésének 250 ik évfordulóján, 1926 márc. 27-én Sárospatak és környéke egész hazaf'as közönségével a Rákóczi vár udvarán tartottuk az ünnepélyt s ezrekre menő sokaság előtt, mint a magyar igazság harangszava kondult meg a történelem ítélete Rákóczi Ferenc küzdelmének és jellemének nagyszerűségéről a Csontos József ihletett ajakáról. A konfirrrációi ünnepélyt fényes sikerűvé teíte a Bódv Dénes gondos munkája. Az ifjúság a Közlöny irodalmi délutánjával bravúros előadást nyújtott. Ezen Mécs László, a Felvidék nagyhírű írója a költői lángelme káprázatos