Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1924

8 zése után a theol. tanári fizetésrendezés, bár a theol. kar a legmélyebb hálával emlékezik meg az igazgató tanácsnak a főtiszt, egyházkerület 1924. évi őszi közgyűlése elé terjesztett fizetésrendezési javaslatáról, a theol. tanárok külföldi tanúlmányútjának lehetővé tétele és rendszeresítése, a gyakorlati lelkészképző megvalósítása — a legközelebbi feladatok. A gimnáziumban a tanítás rendes menetét semmi nem zavarta. Az eredményről Ady Lajos kir. tankerületi főigazgató 1924 nov. 27-iki hivatalos látogatásakor azt a kijelentést tette, hogy: „az iskola oktató-nevelő munkájánál a fejlődés törés nélküli grafikon vonallal érzékeltethető" (1. értekezleti jkv). Egyházkerületünk 1924 évi őszi közgyűlése némi ellentétben a köziskolai szék javaslatával az igazgató-tanács felterjesztése alapján, már a theol. akadémiára való tekintettel is, főgimnáziumunkat klasszikus typusunak jelentette ki. Arról ugyan még szó sem lehet, hogy a typusválasztás a létszámra vonatkozólag, valami hatást gyakorolt volna és valószínűleg nem igazolódnak azok az aggodalmak, amelyek a typusválasztással kapcsolatban felmerültek. Ellenben tény az, hogy az első osztály felé oly magas a létszámözönlés, hogy állandóan napirenden tartja a párhuzamos osztályok felállításának a szükségességét. Az uj tanterv minden részletében még ma sem ismeretes. Amiben megint nyilvánvalóvá válik, hogy az uniformizáló állami iskola s közoktatásügyi törvényeink mellett minő csekély a ref. iskolák tanügyi autonomiája. A tanterv és iskolatypus megalkotásának munkájában egyházunk alkotó munkát nem végez. Ismételten rámutattunk már, hogy egyetemes konventünk ebbe a kényelmes, de lassan ránk nézve végzetes szerepbe ne nyugodjék bele. De — sajnos — egyetemes ref. egyházunk gondolkozása e tekintetben annyira nyugalmas, hogy majdnem mozdulatlan. Az utólagos véleménynyilvánítások és rekriminációk vajmi keveset érnek. Világos, hogy ez nincs rendjén. Önálló térül nekünk, úgy látszik, csak iskoláink benső élete és nevelési rendjének munkája marad fenn. Azért fontos a mostani év kezdése: a gimnáziumi internátus rendszeres megindítása. Egyházkerületünk mérhetetlen reménykedéssel és boldog várakozással tette le e téren sok-sok hőn ápolt gondolatának szolgálatát a dr. Batta István főgimn. tanár, volt kolozsvári mintagimnáziumi igazgató kezébe, akinek munkaerejét, alkotó képességét és nevelő készségét lekötötte erre a célra. Alig egy évről van még szó. S a taníttató közönség felfigyelt. A legélénkebb a tudakozódás gimn. internátusunk után. Ady Lajos tankerületi főigazgató is így nyilatkozik: „Nagyjelentőségű kezdeményezésnek tartom, hogy az intézet megvetette az internátus alapját. Általában véve az ősi kollégium vezetősége dicséretes érdeklődést és áldozatkészséget mutat e legújabb intézmény iránt. Jól tudom, hogy az internátusnak még csak lassú és fokozatos