Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1917

8 Szóval, annak a megállapítása mellett, hogy a jogalakulás egyik irányelve a kazuisztikus és negatív alapon való szabályozás csökkenése az általános és pozitív szabályozás növekedésével kapcsolatban, — még csak annak igazolására szorítkozunk, hogy az alakulás legelején a szabályozásnak tisztán negatív alapon kellett történnie. Igazolja ezt először a gyermeki lélek alakulása, mely legelső sorban az erkölcsi szabályokból azt ismeri fel folytonos nevelés s a rá ható korlátozó intézkedések folytán, hogy mi „nem szabad". Másodszor bizonyítják ezt a mai primitív alakulási fokon élő emberek életszabályai és a néplélektan. Jól esik e tekintetben Wundtra s az ő nyomán megindult néplélektani kutatásokra hivatkozni. Szerinte (Völkerpsychologie stb. „Sprache" kötet 224. 1.) a nyelv kifejező mozgásokból indul meg. Wundt egy német szótárból azt állapította meg, hogy az erkölcsileg kifogásolható szavak, melyek az erkölcs tagadását fejezik ki, úgy viszonyulnak az erkölcsileg nem kifogásolható szavakhoz, mint 3: l-hez. Az alakulás kezdetén álló népnél több e két szám közötti távolság. Mindez indokolást talál Piklernél is. Szerinte a lelki élet második alaptörvénye, hogy amit ismerünk, az ellenkezőjét is ismerjük 8 azt korlátlanul várjuk, és u tapasztalat vagy észlelet csak elnyomja egyikaek vagy másiknak a várását. (A lelki élet alaptörvényei 1910. 10.1.) S talán nem egészen merész az a következtetés, hog> hamarább volt szava az embernek a tagadásra, mint az „igenlésre", hamarabb a bűnre, mint az erényre s talán nem ok nélkül mondja az egyszerű paraszt tagadó alakban, hogy „igazságtalanság" törtónt vele, mikor azt is mondhatná, hogy megsértették. Az emberi lélek eme sajátságátláthatjuk, ha szembe helyezzük a „sérelem" szót az „igazságtalanság" vagy „nem igazságos" szavakkal. Az egyszerű paraszt nem mondja, hr>gy „sérelem" történt vele, mert ebben bizonyos helybenhagyást, igenlést is lát, ami tényleg meg is van e pozitív formában; hanem jól esik neki azt kifejezni, liogy vele oly esemény történt, mely a bennelevő erény tagadása: igazságtalanság. Messzire nyúlna e kérdés mélyebb kifejezése s ezért a kazuisztika és negativitás kérdésének e közbevetett felemlítése után vissza kell térnünk a jogalakulás tényezőire.