Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1917

15 násai, 2. mily részekre differenciálódik, 3. az elkülönült részeknek mily általános tulajdonságaik vannak : megfeleltetünk arra a kérdésre, hogy mik a jog vezérelvei ; arra a kérdésre adandó felelet pedig, hogy mi a jog célja, arra a kérdésre felel, hogy mik a jog céleszméi ? Amint látjuk, a fenti kérdések többékevésbbé szinonim tartalmú fogalmakra utalnak. Csupán az előbb említett főbb mozzanatok áttekinthetőbb csoportosítása kedvéért megkülönböztetünk tehát alapelveket, vezérelveket és cóleszméket. Ez osztályoknak egyéb jelentőséget nem is tulajdonítunk. 9. §. A jog alapja és alapelve. Azt mondottuk, hogy a jog: az emberi magatartásoknak állami és kikényszeríthető akarat alá esősége. Egy adott pillanatban tehát megtudom mondani azt, hogy valamely cselekmény jogos volt-é, vagy jogtalan, mert megállapítottam, hogy az alá a legfelsőbbrendű akarat alá esik-e vagy nem. Azonban nem erről van szó. Miért van szükség arra, hogy én ezt megállapítsam ? Azért, mert cselekvés történt. Minden cselekvés változassal jár. Jogra tehát azért van szükség, mert a jog az akaratösszhanggal bizonyos célokat akar elérni, e célokat pedig csak az akaratharmoniának megfelelő cselekmények létesíthetik; s e célokat úgy akarja elérni, hogy akaratával a leendő

vemberi magatartások megegyezzenek. Jogra tehát nincs szüksége ha nincs meg a jövőbeli emberi magatartások lehetősége; ha a világ megáll, megáll a jog is. De mert az életviszonyok, az emberi magatartások változnak, van szükség a jogra. Arra tehát, hogy én egy adott pillanatban megtudjam mondani: mi jogos és mi jogtalan, ezért van szükség; — tehát a jog alapja: az emberi társas életviszonyok változása (alakúlása, fejlődése, visszafejlődése). Annak, hogy a jog alapja: emberi társas életviszonyok (magatartások) változása, következményei vannak. Az emberi társas életviszonyoknak egy tulajdonságáról van szó: a változásról ; e nélkül nincs jog, e mellett van jog. Az emberi társas életviszonyoknak az a dinamikus jellege, hogy azok változnak: alapja a jog létezésének. Ennek a dinamikus jellegnek a létezése az emberi társas magatartások pillanatonkénti statikus