Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1914

23 rút megváltotta s nagy gyászának jeléül külön gyászjelentést adott ki és a gyászoló család előtt testületileg megjelenve, fájdalmas részvétének elismerő szavakban adott kifejezést. Temetése régi otthonáról, a főiskolából történt meg. Koporsójánál Nóvák Lajos főiskolai lelkész, a megszokott ékes szólással méltatta a távozó hü munkás, gazdag életét. A sírnál pedig Gulyás József főgimnáziumi tanár mondott főiskolánk s tanári kara nevében utolsó Isten veled-et. A háború első áldozata főiskolánk köréből gr. Szapáry István joghallgató. Tulajdonképen nem a harctéren lelte halálát, hanem egy automobilkatasztrófa áldozata lett 1914. évi augusztus hó 21 én Kiszombor mellett, midőn — mint az önkéntes automobil-testület tagja — Kállay Tamás orsz képviselővel a déli harctérről az északi harctérre indúlt, a két első kerék pneumatikájának elpattanása miatt felborúit automobil agyonnyomta főiskolánknak egyik szorgalmas, kötelességét lelkiismeretesen teljesítő hallgatóját. Zsebeiben egy levelet találtak, amelyben háborúba menvén, elbúcsúzik szüleitől, nővéreitől és a végén mindenkihez azt a felszólítást intézi, hogy a hazáért és a királyért mindenki menjen harcolni. Albertirsán, a szülei háztól temették el. Gróf Szapáry István két évvel ezelőtt jött jogakadémiánkra s közlékeny modoráért, kedvességeért és jó szivéért mindenki szerette; népszerűsége a múlt iskolai évben a főiskolai akadémiai tornaegylet megtisztelő elnöki tisztségébe emelte. Huszonhat évet élt. elhunytának hirére főiskolánk ormára kitüzettük a gyászlobogót s szerencsétlenségéről pedig jegyzökönyvünkben kegyeletes szavak között emlékeztünk meg. Áldott legyen emlékezete. Főgimnáziumunk I-sö osztályának szorgalmas és jó magaviseletű növendéke; Szentimrey László 1914. évi december 8-án Sárospatakon a főiskolai kórházban vörheny ben elhúnyt. Temetése 1914. dec. 9-én a főiskola udvaráról, a főiskolai énekkar közreműködésével történt meg. Korán elköltözött növendékünk felett Ladányi Mí-