Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1913

21 kívánt. Láttuk a felkelő napot, mely termékenyítő sugaraival bearanyozta egyházkerületünk s főiskolánk elhanyagolt virányait, láttuk püspökünkben, főgondnokunkban a megalkuvást nem ismerő bátorságot, munkára kész hajlandóságot, melyek jóleső megnyugvást hoznak létre szíveinkben s reménységet és munkakedvet keltenek mindazokban, kik szeretett főiskolánkért végzendő munkára elhivattunk. A Kossuth-utcai templomban lefolyt feledhetetlen, magasztosai! szép beiktató ünnepély után püspökünk a nagyközönség élén Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város székházába indúlt, hol fogadta a küldöttségek tisztelgéseit. A küldöttségek során tisztelgett fögondnokunk előtt a főiskolai igazgató-tanács s annak nevében Dókus Gyula világi gondnok a következő üdvözlő beszédet mondotta: Fötiszteletü és Méltóságos Püspök Úr! A sárospataki ref. főiskola igazgató-tanácsa nevében főpásztori állásába történt beiktatása alkalmából tisztelettel üdvözlöm. Nem tartom szükségesnek Méltóságod előtt főiskolánk hazafias és nagyfontosságú kulturmisszióját szóvá tenni, hiszen Méltóságod ennek a főiskolának éveken át volt hűséges munkása és egyik főtényezője annak, hogy közművelődési feladatát a várakozás kielégítésével megoldja. Nem tartom szükségesnek azt sem, hogy Méltóságod szívében a főiskola iránti szeretet húrját szavaimmal feiajjazzam, mert Méltóságod ennek a főiskolának a kebelén nőtt fel, itt rakta le tudása gazdag tárházának alapjait, ennek falai közzűl indult arra az útra, melyen azt a megmagasabb állást, amit a közbizalom kálvinista papnak adhat, elérte, ma a püspöki állást és ez által főiskolánk főgondnoki állását elfoglalta. Méltóságod ösmeri főiskolánk több mint 400-ados történetét, ösmeri életét, tudja mi fájhat, mi szerezhet bánatot, mi szerezhet örömet és boldogságot, azért arra kérjük, melengesse ennek a mi alma materünknek a lelkét szeretettel és érző szívén tartsa rajta mindig a kezét. A teremtés urát arra kérjük, hogy Méltóságod nagy és fele-