Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1912

86 culta (Q. IV. 126.), per campum horrentem (G. 111. 161.), simulcra pallentia (G. I. 477.). ut nervo pulsante sagittae (G. IV. 313.), currentem undam (G. 111. 330 ), morientia corpora fudis (XI. 665.), lugentes campi (6. 441.), undanti cruore (X. 908.), spirantia signa (G. 111 84.). undantia lora (V. 141.), undantis aeni (7. 465.), viridanti lauro (V. 539.), ripa viridante (7. 495.), stagna virentia musco (IV. 18.), penitus convalle virenti (VI. 679.), leto canentia lumina solvit (X. 418.), exultantia corda (V. 137.), [stratum silet aequor (G. 9. 57.), sub rupe cavata (3. 229.), tollimur in caelo curvato gurgite (111. 564.)], ramis tegerem at frondentibus aras (111. 25 ), frondenti ramo (7 135 ), oculis vígilantibus (V. 438.), spumantia litora (Ae. V. 124.), iam tandem Iíaliae fugientis prendimus oras (6. 61.), Adrasti pallentis imago (6. 480.), pallentesque Morbi habitant (VI.) ora pallentia (X. 822.), animas pallentes (IV. 242.), pallentes violas (E. 2. 47.), hedera pallente (E. 3. 39.), pallenti olivae (E. 5. 169.), pallentis herbas (E. 6. 53.), simulacra pallentia (G. I. 477.), (III. 16.). Igen szépek e jelzős kifejezesések is: densis hunc frondibus aírum urget utrimque latus nemoris (VII. 565—6.), tres imbris torti radios, tres nubis aquosae addiderant, rutili tres igni et alitis austri (Vili. 429.), sublustri noctis in umbra (IX. 373.), vacuo patuerunt aequore campi (Xll. 710.). A jelzőkkel a verselés szépségét is emelni iparkodik. Gyakran a jelző s a hozzátartozó jelzett szó a két egymásután következő verssor elején vagy végén áll: Fatale adgressi sacrato avellere templo Palladium caesis summae custodibus arcis (Ae. 11. 165.J; Ac prior: heus, inquit, iuvenes, monstrate mearum. Vidistis si quam hic errantem forte sororum 1. 321--2. Szereti a jelzőt s a jelzett szót a hexameter két felére osztani: Egressi optata potiuntur Troes harena (Ae). Verseinek szép arányosságát a szavak symmetrikus elhelyezésével éri el. Gyakran találjuk a jelzőt s a jelzett szót ugyanazon sor két végén elhelyezve, ugy, hogy a sort egy kikerekített egységbe foglalják: Cunctus ob Italium terrarum clauditur orbis I. 233., et scissa gaudens vádit Discordia palla 8. 702., Coniugio Anchisa, Veneris dignate superbo 111 475. Latonae tacitum pertemptat gaudia pectus 1. 502.